A Kiskunság néprajzi tájegységhez tartozó Kecskemét néptáncairól, táncéletéről kevés hiteles forrás maradt fenn. A magyar néptáncok jellegzetessége, hogy az egyes táncok kötött mozdulatkincséből minden falu, minden település kialakította a rá jellemző táncváltozatot, így Kecskemét is.

A néptánc tudományos gyűjtése Kecskemétet is elérte az 1950-es évek végén, hatvanas évek legelején, mikor is Martin György néptánckutató végzett filmes és szöveges gyűjtést a Kecskeméthez tartozó úrréti tanyavilágba…

Adamik Ferenc 1930. március 12-én Szolnokon született. Sport iránti elkötelezettsége már fiatal korában megmutatkozott, példaképe testvérbátyja, Zoltán volt, aki a 400 méteres síkfutásban magyar csúcstartó (első 47 mp-en belüli futó) volt, emellett Főiskolai Világbajnok (Berlin, 1952), Európa Bajnoki 3. helyezett (Bern, 1954), Olimpikon (Helsinki, 1952).

Első házasságából született gyermekei: Adamik Zoltán (1957), testnevelő, atlétika szakedző, többszörös felnőtt válogatott tízpróbában, rögbiben.…

Bagi Béla 1920-ban született Kecskeméten, pénzügyi, közgazdasági területen dolgozott, és közel húsz évig a Petőfi Nyomda főkönyvelője volt. A hatvanas évektől kezdett festészettel foglalkozni. 1969-től szerepeltek művei, helyi, majd országos tárlatokon. Mestere nem volt, sajátos egyéni munkamódszert és stílust alakított ki magának, a pasztell és a velúrpapír alkalmazásával. Szépen stilizált város és utcarészletek, illetve az alkotó ember keze nyomát őrző tájak jellemzik képeit. Bagi művészete re…

1955-ben Kecskeméten született, majd 1978-ban Szegeden rajz-földrajz szakos tanárként diplomázott. A Kecskeméti Katona József Gimnáziumban rajzot és művészettörténetet tanít, már 25 éve. Kimagasló művészetpedagógiai munkássága eredményeként tanítványai rendszeresen az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny legjobbjai között szerepelnek. Tanítványait kiváló érzékkel vonja be az alkotófolyamatba, a közös gondolkodásba, melynek során játékos felszabadultsággal ismerkednek meg a képalkotás folyama…

Turi Endre festő, zománcművész született Budapesten 1935-ben.
Eleinte festészettel foglalkozott, majd a 60-as években ismerkedett meg a zománcozással a kecskeméti zománcgyárban. Önálló stílusa, formanyelve a 80-as évek elejére alakult ki. A szimbolikus kezdőpont Páva c. alkotása (1982), melyen először használta az általa kifejlesztett technikát, a rekeszzománc borítású vörösréz körplasztikát. Különösen jellemző műve a "Halkacsa" (1983) két változata, melynek inspirációját, ötletét Lükő Gábor népr…

A Lánchíd utcai általános iskolában 1980-tól működött a Kuna Lajos vezette Úttörőzenekar. A zeneiskolában tanító fúvóskollégák és növendékeik közreműködésével, valamint az akkor feloszlatott munkásőrség fúvószenekarának fiatal tagjaival kibővülve 1986-ban létrehozták a Kecskeméti Ifjúsági Fúvószenekart.

Repertoárunk igen széles skálán mozog, az indulóktól, a komolyzenei átiratokat felölelve, a könnyűzenei feldolgozásokig.

Felvonulásokhoz menetzenét, rendezvények előtt fogadózenét, közben protokoll…

1943. augusztus 14-én született El-Barazinban, Szíriában, 1967 óta él Magyarországon.
1968 óta foglalkozik fényképezéssel, és szerepel országos csoportos és egyéni kiállításokon. Közel 300 alkalommal rendezett egyéni kiállítást Magyarország mellett a világ számos országában. Szervezett tárlatot az erdélyi menekültek javára 1989-ben, az autista gyermekek megsegítésére 1999-ben, de felajánlotta munkáit a Magyar Fotográfusok Háza restaurálására is 2002-ben. 2014-ben a Kecskeméti Kulturális Központba…

Farkas Gábor1944-ben született Kiskunfélegyházán, hét éves kora óta él Kecskeméten. Az építészettel 14 éves korában jegyezte el magát, amikor a Szegedi Építőipari Technikumba került. A Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1967-ben diplomázott, diplomatervének témájául a Kecskeméti Művésztelep bővítését választotta. Szakmai pályafutását ösztöndíjasként, a kivitelező építőiparban, a BÁCSÉP-nél kezdte, és az általa felfejlesztett tervező részleg vezetőjeként itt tervezte az első nagyobb volumenű é…

Probstner János Budapesten született 1943. szept. 10-én. Családjában nem volt művész, de már fiatalon érezte, hogy ő a művészet valamely területével szeretne foglalkozni. Korán a kerámiaművészet felé fordult, szerette a régiségeket. Később dr. Kresz Mária néprajztudós útmutatásával fedezte fel a magyar fazekasság értékeit. 1965-től a Népi Iparművészeti Tanács ösztöndíjasaként a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója, ahol szilikátipari tervezőként és keramikus iparművészként diplomázott 1970-b…

Molnár Péter (sz: Budapest, 1943) Kecskeméten élő Munkácsy-díjas (1996) festő, grafikus.

Tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végezte, mesterei: Göllner Miklós, Barta Lajos és Bálint Endre. A Mikulás Ferenc vette kecskeméti Rajzfilmstúdióban vállalt munkák miatt telepedett le Kecskeméten. 1982-ben a "Majd a tisztáson" c. animációs filmjével kategóriadíjat kapott az Espinhói (POR) filmfesztiválon.

További díjai:

1983 - Drawing '83 Rajzbiennálé, Cleveland (GB), III. díja; Inter…