Farkas Gábor1944-ben született Kiskunfélegyházán, hét éves kora óta él Kecskeméten. Az építészettel 14 éves korában jegyezte el magát, amikor a Szegedi Építőipari Technikumba került. A Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1967-ben diplomázott, diplomatervének témájául a Kecskeméti Művésztelep bővítését választotta. Szakmai pályafutását ösztöndíjasként, a kivitelező építőiparban, a BÁCSÉP-nél kezdte, és az általa felfejlesztett tervező részleg vezetőjeként itt tervezte az első nagyobb volumenű épületeit.

A jelentősebb építészeti feladatok vonzásának hatására 1975-ben került a BÁCSTERV-hez, ahol az első jelentős feladata a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szélházának a megtervezéséért Ybl Miklós-díjat kapott. 1990 óta saját tervező irodájának működtetése mellett 1992 óta Cegléd és Dabas városok főépítésze.

Építészi munkássága főként Kecskeméthez és Bács-Kiskun megyéhez kötődik, de alkotásait megtalálhatjuk az ország más területein is. Országosan ismert és elismert építész, akit a sajátosan kecskemétinek nevezett ÉPÍTÉSZETI ISKOLA egyik megteremtőjének tartanak, egyéninek, karakteresnek tekinthető munkássága révén.

Farkas Gábor jelentősebb kecskeméti épületei és építészeti munkái:

a Kiskunsági Nemzeti Park székháza, a Luther Palota melletti saroképület, az Északi Térfal, a Széchenyi téri buszmegálló, a Három Gúnár Fogadó és Szálloda, a történelmi Főtér rendezése, a Katona József Színház rekonstrukciója, a Benkó Zoltán Szabadidő Központ épületei, a Kodály Iskola laktanyai szárnya, a Piramis Üzletház, a Szalag Üzletház, a Centrál Passage, a Természetvédelem Háza, a Kerámia Stúdió bővítése, a Kecskeméti Főiskola Informatikai Intézet és Kollégiumai, a Centrál Lakópark, a Kisfaludy-ház.

Farkas Gábor az az építész. akinek legtöbb tervezett épülete áll Kecskeméten. Több tucatnyi építészeti pályázat győztese és díjazottja. Az „ÉV LAKÓHÁZA" pályázatokon elért eredményei, díjai szintén a kecskeméti építészet elismerését reprezentálják.

Az Építéstudományi Egyesület helyi csoportjának titkára volt 18 évig, majd országos főtitkár 1990 -1994-ig. A Kecskeméti Városszépítő Egyesület alelnökeként is tevékenykedett, tagja volt az Építészkamara Központi Felügyelő Bizottságának. A Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöki teendőit is ellátta 2001-től 2005-ig.

Rendszeresen publikál szakmai lapokban, ahol főként a megyei és kecskeméti építészeti eredmények ismertetését és a helyi építészeti problémák elemzését.

Tudományos minősítését (DLA) 1997-ben szerezte, 2006-ban szerezte meg a Dr. habil (habilitált doktor) címet. 2006-ban címzetes egyetemi tanár lett.

Oktatói tevékenysége is széles körű, mivel előad és vizsgáztat a pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetem Műszaki Főiskolai Karán, a budapesti YBL Miklós Műszaki Főiskolán, a debreceni Pollack Mihály Műszaki Főiskolán és alkalmanként a Műegyetem Építészmérnöki Karán. 1990 óta „címzetes főiskolai tanár".

Ízig-vérig közéleti ember, aki építészeti, szakmai és vezetői adottságait mindig szeretett városa és megyéje érdekében használta.

Rendszeresen publikál szakmai lapokban, ahol főként a megyei és kecskeméti építészeti eredmények ismertetését és a helyi építészeti problémák elemzését választja témaként.

Szakmai munkásságával több száz újságcikk, híradások, rádió és TV felvétel foglalkozott. Az Építéstudományi Egyesület helyi csoportjának titkára volt 18 évig, majd országos főtitkár 1990-1994-ig; a Kecskeméti Városszépítő Egyesület alelnökeként tevékenykedett; az Építészkamara Központi Felügyelő Bizottságának volt tagja; a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke 2001-2005-ig.

Munkásságát az építész szakma legjelentősebb kitüntetéseinek odaítélésével ismerték el. Építészeti díjai közül kiemelhető: az Ybl Miklós-díj, a Pro-Architectúra díj; az Építészeti Nívódíj és a Településfejlesztésért érem. Műemlékvédelmi tevékenységéért Miniszteri kitüntetést kapott. Hagyományőrző és városvédő szerepéért Podmaniczky Frigyes emlékéremmel tüntették ki. Tudományos és közéleti munkásságát Alpár Ignác éremmel ismerték el. Kecskeméti munkásságáért Kada Elek díjat kapott.