Bella Rózsa 1951 november 24-én született Endrődön /mai nevén Gyomaendrőd/. Anyai ágon részben erdélyi módos gazdálkodó családból származik, apai ágon felvidéki felmenőkkel rendelkezik. Ez a kötődés is meghatározata az elődök megismerésére, a hagyományok megőrzésére irányuló törekvését.

Középiskolai tanulmányait Orosházán végezte a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola biológia-kémia tagozatán. Az itt töltött időszakot ma is meghatározónak tartja, ami nem csak tudással, de emberi tartással is felvértezte a diákokat. Az itt kapott szellemi és erkölcsi „útmutatót” egész életében megtartotta és igyekezett azt átadni a jövő   nemzedékének.

Eltökélt szándéka volt, hogy pedagógus legyen, ezért 1971-ben jelentkezett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakára. Tanári diplomáját 1975-ben szerezte meg.

1975-1985 között Békésszentandráson tanított, majd Kecskemétre költözött és két évig egy általános iskolában tanított. 1987-től 2009-ig, nyugdíjba vonulásáig a Bányai Júlia Gimnáziumban a rajz és vizuális művészet tantárgyakat oktatta. 

 Hitvallása mindmáig: ahol csak lehet, tanítani az embereket. Legyen az kiállítás, előadás, művészeti alkotás vagy könyv – a tudást át kell adni.

 Munkássága során főleg rézkarcokat készített, könyveket illusztrált, olykor festett is. Kedvelt témakörei a Biblia és szakrális témák, szentek élete, úti élmények, a természet,  a hétköznapi emberek és saját élethelyzetei, pillanatnyi látványélmények. Művei megalkotása előtt alapos kutatásokat végez; leírásokat, történeteket, elemzéseket       tanulmányoz, meghallgatja a helyi emberek elbeszéléseit.

 Éveken át részt vett a Szőgyénben (Szlovákia) megrendezett nemzetközi grafikus táborban. Látogatásai során megismerte a falu történetét, az ott élő emberek lelkületét, hitét,  küzdelmeit, ahogyan a magyarságukat megélik, összefogásukat, épületeiket, kulturális életüket. Ezek az élmények inspirálták például a Szőgyéni Szent Mihály angyal című  munkájának megszületését, de az élmények és alkotás folyamatában keletkezett emócióit beolvasztotta tanításaiba is.  

Rézkarcai elkészítésénél legtöbbször vegyes technikát alkalmaz; melegtű, aquatinta, repesztőtinta. Az alkotási folyamat meghatározó része annak kigondolása is, hogy az egyes fázisok egymásutániságában melyik részletet milyen rézkarc technikával valósítja meg.  

Illusztrálást egy-egy számára igen kedves vers esetében vállal, vagy az író, költő felkérésére. (Pl. Pintér Lajos: A Kondor Béla-ablak című rézkarc, Áprily Lajos istenes versei.) A Szülőfalum Endrőd  című, a XIX-XX. századfordulója embereinek mindennapi életét,  tárgyait, ünnepeit, nyelvjárását feldolgozó kötetek illusztrációit szülőfaluja iránti tiszteletből készítette, visszaemlékezve a gyermekkorában hallott történetekre, a házakra, ott élőkre. Alkotás közben nem csupán a formákat, színeket, de az illatokat és hangokat is felidézi; például a lovak patáinak dobogását. Ilyen inspirációból jött létre az Együtt a szélben vagy a Hármas- Körös  vizében című rézkarc.

Számos kiállításon vett részt alkotásaival. Szívesen és gyakran tart előadásokat a művészetről, több kiállítás megnyitására kérték fel az évek során.

Munkássága, tanító évei szorosan kötik Kecskeméthez. Keze alatt sok tehetség indult el a művészetek irányába és törekedett felkelteni minden diákja érdeklődését a képzőművészet iránt, hozzájárulva a felnövekvő nemzedék kultúrájának kialakításához, alkotókedvének kibontakoztatásához.

 Diákjaival több díjat nyert hazai, valamint külföldi képzőművészeti, művészettörténeti és fotóművészeti versenyeken. Diákjai nemzetközi megmérettetéseken 9 első helyet, 3 második helyezést és 1 harmadik helyezést értek el munkássága alatt. Országos versenyeken 58 diákja kapott díjat, közülük 47-en első helyezettek lettek.

1989. novemberében ötvenhat tanítványa alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, az Átrium Hyatt Hotel kiállító termében „Ősi magyar motívumok mai tárgyakon” címmel, melyet dr. Fodor István a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója nyitott meg.

Diákjai munkái többször kerültek külföldi kiállítások falaira.

      Díjai: 

    - Pilinszky János Alapítvány díja 1993

     - Primus Inter Pares díj 2018

     - Bozsó János - díj 2019

      Elismerések:  

     - Gyomaendrődért plakett és oklevél

       (Az Endrődi Füzetek c. kiadvány készítőinek, közös elismerése 1994)

     - Kecskemét Megyei Jogú Város elismerő oklevele pedagógia munkásságáért

     - Szent György Népfőiskola oklevele 2017

     Művészeti tagság: 

     - Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete /képgrafikus/

     - Kecskeméti Képzőművészek Köre

     Kiállításai:  

Összesen 74 önálló kiállításon állította ki munkáit Magyarországon és külföldön is, többek között Kínában és     Szlovákiában.

105 kollektív kiállításon szerepeltek alkotásai hazánkban és külföldön /pl. Egyiptom, Japán, Macedónia, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária, stb./