Mihályfalusi Bodon Pál 1884. augusztus 7-én született a Gömör megyei Horkán. 1904-ben érettségizett a budapesti V. kerületi állami reáliskolában, majd Bécsbe került, a Konservatorium der Musikfreunde hallgatója lett.  Budapestre 1905-ben tért vissza.  Tanulmányait a Zeneakadémián folytatta, zeneszerzés-tanára Kössler János – Bartók Béla és Kodály Zoltán mestere – volt. 1907-ben – még zeneakadémistaként – Bartók Béla kérésére bekapcsolódott a népdalgyűjtési munkába.  Önéletírása szerint Hódmezővásárhely vidékén önállóan, az Olt völgyében Bartókkal közösen gyűjtött népdalokat.  Zeneakadémiai tanulmányait 1908-ban fejezte be.

Már zeneszerzői munkásságának első darabjaival maradandó sikereket ért el. Díjat nyert a „Fekete hold éjszakája” című, Ady Endre versére írott kantátájával, azután a „Magyar rondó”-jával.  Tolla alól a későbbi-ekben is számos kitűnő mesterségbeli tudással megírt ének- és zenekari alkotás, valamint dal került ki.

Rövid ideig Pesten tanított.  1910. február 1-jével nevezték ki a Kecskeméti Városi Zeneiskola igazgató-jává.  Mintegy négyévtizedes igazgatói működése igen nagy jelentőségű a zeneiskola és a város zenei életének fejlődésében.   Vezetése alatt a zeneiskola kiváló eredményeket felmutató, széles körben elismert intézménnyé vált.  1926-ban országos zeneiskolai értekezletet hívott össze Kecskemétre.  Ösztönözte a nagyszerű iskolai női kar magalakulását az 1927/28-as tanévben.  Segítette a híres magyarországi és ős-bemutatókat az 1930-as években (Schütz: Máté-passió, Karácsonyi oratórium, Josquin des Pres: Pange lingua mise, Purcell: Dido és Aeneas című operája, Kodály- és Bartók-kórusművek).  Kecskemétre telepedésétől kezdve vezényelte a város szimfonikus zenekarát, az „Úri bandá”-ból megalakított Mű-kedvelők Zenekarát.  Nevéhez fűződik az óriási sikerű „művész-estek”-sorozat megszervezése, amelynek keretében többek között jeles művészek – Bartók Béla, Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Kósa György – voltak városunk vendégei.  Közeli kapcsolatban állt a kor kiemelkedő művészeivel, zene-pedagógusaival: Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Hubay Jenővel, Szabolcsi Bencével, Varró Margittal, Vásárhelyi Zoltánnal stb. [1]

A II. világháború után nyomban hozzálátott a városi zeneoktatás újjászervezéséhez; a zeneiskola egy ideig a Nagykőrösi utca 23. alatti tönkretett lakóházában, összetákolt bútorok között működött.  Vezető és szervező tevékenységét az 1947 április 29-én megrendezett hangverseny a neves kecskeméti származású karmester és hegedűművész Garaguly Károly közreműködésével a zeneiskola – a vidéki iskolák között elért – országos II. helyezése az 1949-es „Nevelj jobban!”-mozgalomban, valamit egyéb rendezvények dícsérik. [1] [2]

1949 nyarán hirtelen, akarata ellenére nyugdíjazták.  Élete hátralévő részében „Az intonálás iskolája” című kitűnő könyvén dolgozott.  1952-ben indoklás nélküli utasításra, 24 órán belül  el kellett hagynia a Nagykőrösi utcai államosított lakóházát, Soltvadkertre, egy parasztcsalád házába – azokat is büntetve -  ki-telepítették. Keserűen jegyezte meg: „Ha az én városom kivetett magából, ott fogok meghalni, ahová kényszerítettek!” 1953. február 13-án halt meg. [2]

Kossuth díjra is fölterjesztették, de azt soha nem kapta meg. [2]

Hamvai 1982. június 12-e óta a Kecskemét Köztemetőben, a városi tanács által adományozott dísz-sírhelyen, városunk jeleseinek sorában nyugszanak.  Nevét a zeneiskola 1989-ben, a tanári kamara-zenekar 1992-ben vette föl. 

Hagyatékát a Kodály Intézet őrzi, gondozza. [1]

Zeneművei [8]

Odiló” Nyitány, Op. 1. Zenekar, 1901.

„Üdvözlő dal” Édes Apám 50-dik születésnapjára (Piros rózsa nyílt szívünkben)

„Ouverture” Zenekar (Töredék/, é. n. valószínűleg a bécsi évekből, 1904-5)

Scherzo (cím nélkül) Zenekar, é. n.

Passacaglia zenekarra (elveszett vagy lappang, valószínűleg a zeneakadémiai évekből)

Fekete Hold éjszakáján. Kantáta mezzoszoprán és bariton szólóra, vegyeskarra és zenekarra, Op. 2, 1908. Bem. : 1912. márc. 12.

Sári asszonynak /Nagyleány vagyok…/ Ének-zongora, é. n.

Struccok Bugacon. Kisérőzene és dalbetétek Borostás Sándor színpadi tréfájához. Dalszövegek : Fodor Viktor. Bem. : 1914. márc. 25. (kottája elveszett vagy lappang)

Vén cigány. Kisérőzene Farkas Imre melodrámájához, 1915. Bem.: 1915. ápr. (kottája elveszett vagy lappang)

a. Magyar induló. Zenekar, 1915. Bem. : 1916. márc.

b. Változatok egy népdal felett (Azt mondják nem adnak…). Zenekar, 1915. Bem. : 1916. márc.

Öt kis kép 3 hegedűre, 1931. Bem. : 1934. Kiadás : Zeneműkiadó, 1956.

A falu hangja. Gyermekkarok (magyar népdalokra), 1931-32. Bem. : 1. és 5. tétel, 1932. ápr. 2. M. Rádió

Magyar népdalok. Kis zenekar, 1934. : Bem. 1934. május

Székely lakodalmas. Kis zenekar, 1937.

Három népdal. Női karra, é. n.

Öt magyar népdal. Zenekar, é. n. (1930?) Valamint hangszerelések

Nóták a Szelei faluból (vegyeskari átirat), e. a. : a kecskeméti iparostanonciskola kórusa, vez. Nemesszeghy Lajos, 1935-36-os tanév. Kottája elveszett vagy lappang.

Masírozás – Katonadalok. Alternatív zenekarra. é. n., e. a.: 1935/36-os tanév, Budapest, Kecskeméti Református Reálgimnázium ifjúsági zenekara, vez. a Szerző.

Capriccio (vagy Rondo capriccio). Nagyzenekarra. 1925-ös szegedi pályázaton díjnyertese mű. é. n. Bemutató: Budapest, 1925. jan. 29. Filharmonikusok Zenekara. További e. a.: 1926. máj. 18. Kecskeméti Városi Mozi, Szegedi Filharmonikusok.

Elvesztettem páromat – Csirr ide, csirr oda. Gyermekkarok., e. a. 1931. május 12. Állami Polgári Leányiskola kórusa, vez. Heverdle Margit. Kottájuk elveszett vagy lappang.