Tiringer Ferenc (1875-1947) aranykoszorús műlakatosmester munkássága
A nemzeti érték adatai
Érték megnevezése
Tiringer Ferenc (1875-1947) aranykoszorús műlakatosmester munkássága
Fellelhetőség helye
Kecskemét
Kategória
kulturális örökség
Értéktárba való felvétel dátuma
2021. szeptember 30.
Hivatalos weboldal
https://www.facebook.com/groups/1897224500585707
Információk forrása
Bánszky Pál, Benedek György, Dömötör Tibor Attila: TIRINGER A L B U M. Kecskemét, 2020. (szerk.: Dr. Kriston-Vízi József) Kiadja: Kecskeméti Városszépítő Egyesület. Bánszky Pál: Az iparművészet emlékei Kecskeméten I. Tiringer Ferenc kovácsművész (1875–1947) in Cumania 9. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986 Székely Gábor: Iparművészeti alkotások a kecskeméti Újkollégium százéves épületén in: Magyar Iparművészet 20. évfolyam 3. szám (2013. április) http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=cikk&cikk=tiringer_ferenc_aranykoszorus_lakatos_mester http://ertektar.kecskemet.hu/?q=node/129 http://ertektar.kecskemet.hu/?q=node/89 http://ertektar.kecskemet.hu/?q=node/110
A nemzeti érték leírása

A vasművesség a 19. század második felétől Európa szerte a reneszánszát élte. Tiringer Ferenc a vasat művészi fokon tudta alakítani, és maradandó alkotásaival tudta formálni a 20. század első felében Kecskemét köz- és magánépületeinek, valamint a közösségi kultusz helyekhez kapcsolódó építményeinek arculatát.

Az 1875-ben  Sárbogárdon született Tiringer Ferenc kovácsinasként ismerkedett meg a vas megmunkálásával. 1894-től egy évtizeden át Budapesten, Bécsben, Münchenben, Mannheimben, Frankfurtban, Lipcsében, Drezdában, Párizsban neves mestereknél sajátította el a műlakatosság mesterfogásait, s folyamatosan képezte magát a kézműipari felsőfokú szaktanfolyamokon. 1906-ban Kecskemétre nősült, feleségül vette Székely Erzsébetet Székely Sándor tűzhely- és kályhakészítő kecskeméti lakatosmester lányát. A Mikes utcában alakította ki saját műhelyét, amelyben először rendkívül míves, egyedi ornamentális és figurális kovácsoltvas tárgyakat készített és szállított elsősorban Ausztriába és Németországba.  Műhelyében már az első világháború előtt 20-25 alkalmazottat foglalkoztatott, de maga is tervezett és kovácsolt. A Kecskeméten töltött négy évtized alatt a műlakatos szakma kitűnő szakembereit nevelte fel. A két világháború közötti időszakban számos alkotásával érdemelt ki elismeréseket országos iparművészeti és kézműves kiállításokon. A 20. század elején Kecskeméten is  fellendülő szecessziós építészet Tiringer művészetében is kibontakozást teremtett: kovácsolt vas kapui, kerítései, lépcső-és erkélykorlátjai, egyéb épületdíszei a város  meghatározó jelentőségű épületeinek féltett kincsei.  Egyéb, szintén jelentős értéket képviselő külső, belső épületdíszeire, temetői sírrácsaira a művészettörténészek véleménye szerint a neobarokk stílus a jellemző.

Legjelentősebb kecskeméti munkái:

Református Új Kollégium kapuk és erkélyek díszrácsai, lépcsőkorlátai, épületdíszei

Katona József Gimnázium kapuk és ablakok díszrácsai, lépcsőkorlátai, épületdíszei

Az egykori Katona József fürdő kovácsoltvas kapuja (ma a Hotel Három Gúnár személyzeti bejárata mellett áll)

Barátok templomának három utcai rácskapuja

Szentháromság temető  Küküllő utcai kapuja

Piarista templom  két belső szentélyrácsa

Református templom utcai kerítéskapuja és kapukilincseinek zárcímei

László Károly u. 15. sz. ház  (rózsa) kapuja

Szarvas-ház (Batthyány u. 4.) kapudísze

Mikes u. 3-5. műhelykapuja

Nagykőrösi u. 24. és 29. kapudíszei

Az egykori Országos Tanítói Árvaház (ma Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi    

Szakgimnázium és Szakközépiskola és a Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda) ajtó és ablakrácsai

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
Tiringer Ferenc életútja és az alkotásai egyértelműen bizonyítják azt, hogy szakmájának igazi, kiemelkedő művésze volt, amit szakmája a legmagasabb ezüst-, majd aranykoszorúval ismert el.
Képek
Szent Miklós (Barátok) templomának egyik kapuja
Szent Miklós (Barátok) templomának egyik kapuja
Református Újkollégium főkapu
Református Újkollégium főkapu
Az egykori Fürdő kapuja (ma a Hotel Három Gúnár személyzeti bejárata mellett látható)
Az egykori Fürdő kapuja (ma a Hotel Három Gúnár személyzeti bejárata mellett látható)
Katona József Gimnázium kapudísze
Katona József Gimnázium kapudísze
Mikes utcai műhelykapu
Mikes utcai műhelykapu