Az 1948-ban Jászkiséren született ötvös-iparművész, etnográfus, muzeológus 1987 óta él és dolgozik Kecskeméten.
Autodidakta, mesterének Bokros László festőművészt és Péri József ötvösművészt tartja. Grafikusi, festői indulása után 1981-ben kezdett el kizárólag zománcművességgel foglalkozni. Zománcművészi fejlődése 1983-tól datálódik, ettől kezdve rendszeres résztvevőjévé vált a kecskeméti zománcművészeti alkotótelepeknek. 1987-1996 között a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely munkatársa volt. Fő területe a tradicionális ötvöszománc technikák (pl.: sodronyzománc, azsúrzománc) "újrafelfedezése", továbbfejlesztése, a térbeli formák, edények zománcozása volt. Stílusában a 80-as évek elején bevallottan Barcsay-követő, utána pedig a szecessziós reminiszcenciákon túl a kecskeméti zománciskola jellegzetes képviselője.
A Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyben Ötvös Nagy Ferenc irányításával alakították ki az ötvösmunka, az ötvös-zománcozás műhelyfeltételeit, hogy terepet biztosítsanak, és szakmai segítséget nyújtsanak a műhelyben dolgozó művészeknek.
A műhely munkatársaként fontos szerepe volt abban, hogy az Alkotóműhely zománcművészeti hagyományokat ápoló, a kortárs művészek alkotási lehetőségét megteremtő tevékenységét ma már szerte Európában ismerik és elismerik. Munkásságával, mára európai hírnevet és rangot szerzett a magyarországi ötvöszománcozásnak.
A debreceni Kós Károly Művészeti Szakiskolában 1993-tól 2010-ig tanított, Az aranyműves szak elméleti és gyakorlati képzésének vezető művésztanáraként megteremtette a Debreceni Ötvöszománc Szimpóziumot is. 2014 óta a Ráday Múzeum főállású munkatársa, ahol megszervezte és vezeti az ötvös-restaurátor és oktatóműhelyt.
Olyan ötvöstárgyakat készít, melyeken döntő fontosságú a zománc – mint anyag. Nevéhez fűződik néhány - már-már feledésbe merült - zománctechnika felelevenítése, többek között az erdélyi sodronyzománc, és az ajour (áttört-, ablak-) zománc. Az általa újjáélesztett ötvöszománc-technikákkal kapcsolatos legfontosabb szakmai hitvallása: „a zománcművészeti hagyományok megőrzése, ápolása, a művészeti oktatásba történő beépítése, új lehetőségek kidolgozása, kísérletezés, szakirodalomként történő megörökítése megjelentetése, a hazai ötvöszománc-művészet, európai rangra emelése”.
Művészetében egyre jelentősebb szerepet játszik a vallásos tárgyak készítése. Az egyedi darabok létrehozásához elmélyült technikai tudás, szárnyaló fantázia, rendkívüli precizitás és határtalan türelem szükséges. A kecskeméti mesternél nyomon követhető az a folyamat, ami a zománcképektől az egyházi kincsek megszületéséig vezetett. Kelyhei, serlegei, liturgikus tárgyai, köztük monstranciák (úrmutatók) egyre komolyabbak, fajsúlyosabbak, gondolatgazdagabbak, ősi technikáról, szellemiségről, kulturális identitásról árulkodnak.
Alkotásait rendszeresen bemutatja a kecskeméti, országos és nemzetközi tárlatokon. Művei megtalálhatók a Kecskeméti Képtár, a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteményében, de az angol királyi udvarban is, mivel Erzsébet királynő kecskeméti látogatásakor a város díszkulcsát kapta ajándékba, amit Ötvös Nagy Ferenc készített.
Alkotótevékenysége mellett szakírói tevékenysége is jelentős. Szakkönyvei több száz éves hiányt pótolnak.
Így készült... [rajzokat kész. Nagyné Szikszai Márta], Budapest, Scolar Kiadó, 2017. 251 o., 25 cm
Zománcművészet a kezdetektől napjainkig, Budapest, Scolar Kiadó, 2014. 234 o., 25 cm
Ötvösművészet a kezdetektől napjainkig, Budapest, Scolar Kiadó, 2011. 366 o., 25 cm
Ötvöszománc szimpózium, 1999-2009. [szerk. Ötvös Nagy Ferenc] Debrecen, Kós K. Műv. Szakképző Iskola., 2009. 72 o., 22 cm
Festőzománcozás [a 2. fejezetet Tóth Lajos írta], [a rajzokat Nagyné Szikszai Márta készítette] Budapest, Scolar Kiadó, 2009. 172 o., 25 cm
Zománcmívesség [az I. fejezetet írta Pálfalvi István, a II. fejezetet Tóth Lajos], [ábráit kész. Nagyné Szikszai Márta], [fotóit készítette Kiss Béla és Ötvös Nagy Ferenc]. Budapest, Scolar Kiadó, 1997,180 o. 25 cm
Számos művészeti elismerés és díj birtokosa. Kecskemét Megyei Jogú Város 2015-ben Katona József-díjjal tüntette ki.