Bodri Ferenc 1943. február 28-án Kecskeméten született. A Képző- és Iparművészeti művészeti Gimnázium elvégzése után 1961 és 1965 között a Budapesti Pannónia Rajzfilmstúdióban dolgozott. Művészeti tanulmányait 1965 és 1971 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol mesterének Fónyi Gézát vallotta. 1971-ben költözött vissza szülővárosába, Kecskemétre.

Bodri Ferenc pályakezdése óta ugyanazon a komor és méltóságteljes hangon tudott megszólalni grafikáiban, festményeiben, mint amilyenen hetvenévesen is beszélt. Bodri Ferencet nemcsak a sorsa, de kemény munkával formált művészi alkata is az állandóság krónikásának jelölte. Művészetének kifejezésmódja végtelenül szikár, dísztelen - akár rajzol, akár fest -, ez a látszólagos eszköztelenség az eszköze ahhoz, hogy elmondja, érzékeltesse a számunkra az elmondhatatlant. Bodrinak az alkotás adja a szabadságot, munkásságának a keretét a vállalt magányosság és szeretetvágy.

Művészi életművében hosszú éveken át szinte kizárólagos műfajjá vált a grafika, rajz. Eszmetársakat keresett, s e közben szerelmese lett a jó költészetnek, így vált állandóan visszatérő modelljévé József Attila és Nagy László, Petőfi Sándor, Csukás István. De a Bánk bánhoz készített illusztrációi is jelentősek. A költői gondolatot a legkifejezőbben a rajzzal tudta megjeleníteni Bodri. Bár az eltérő kifejezési eszközzel úgysem lehet azonosulni egy másik művészeti ág világának minden részletével, de a vonalak érzelmi görbéi, a folt és a vizuális tömeg drámai hangoltsága képes közelítő atmoszféra teremtésére. Ex Libris sorozatával a mára már kevesek által művelt grafikai műfaj egyik kiemelkedő alkotójává vált. Készített plakátokat, meghívókat, de szobrok, fafaragások is gazdagították művészi életművét.

Bodri Ferenc igazából sohasem verseket illusztrált, hanem ösztönzést merített önmaga megismeréséhez és kifejezéséhez, ösztönzést a meditációra és az útkeresésre. Rajzai ennek a kutatásnak az eredményei. Bodri Ferenc 1989 nyarán a hajósi művésztelepen ismét elkezdett festeni. Portréi, önarcképei, tájképei, csendéletei egyértelműen jelezték, hogy a vizuális kifejezési eszközök megszólaltatását tekinti legfontosabb feladatának. Világossá vált az is, hogy Bodri Ferenc festői világa nem skatulyázható be az „alföldi festők” történelmileg túlhaladott kategóriájába.

Művei a magángyűjtemények mellett megtalálhatók a kecskeméti közgyűjteményekben és közintézményekben. Rendszeresen állított ki kecskeméti és országos egyéni és csoportos kiállításokon, ahol több alkalommal díjazták alkotásait. Számos könyvet is illusztrált.

Művészeti tevékenységét 2009-ben Pilinszky-díjjal, 2013-ban Kecskemét Közművelődéséért- díjjal ismerték el.