Goór Imre festőművész életműve

A most 93. életévét  betöltött Goór Imre az egyik utolsó reneszánsz egyénisége Kecskemét kulturális életének. Atletizált, teniszezett, síelt, cikkeket, verseket írt, de leginkább a festészetben, grafikában és zománcművészetben alkotott korszakos jelentőségű műveket.

A szegedi egyetem bölcsész karán tanult, de a bécsi döntés következtében az egyetemmel együtt Kolozsvárra költözött. Az itteni élmények, a havasok látványa egész életre szóló alkotói forrást jelentettek számára. Korai képei a Kecskeméti Művésztelep második korszakához, a Révész Imre vezette iskolához kapcsolódnak. Mátis Kálmán szakkörében tanult, az itt készült rajzai magabiztos rajztudásról és jellemábrázoló képességről tanúskodnak. Kísérletező szelleme azonban hamar tovább lendítette. A realista, impresszionista látásmódot a kubizmus és a konstruktivizmus iránti fogékonyság váltotta fel, melynek tanúságait saját képi világába ötvözve jelentős művek születtek. Egyszerűsíti, tömöríti a formákat, az erős kontúrok között mélytüzű, öntörvényű színek villannak. Goór már nem reprodukálja, hanem teremti a látványt. 1966-ban elvégezte a szegedi tanárképző rajz-földrajz szakát. Rajzot tanított és vezette a Mátis Kálmánról elnevezett kecskeméti képzőművészeti szakkört. Később a Forrás folyóirat egyik szerkesztőjeként szerzett jelentős érdemeket. Grafikai munkásságának kiemelkedő darabjai a cinkkarcok. Festészeti munkássága a 80-as, 90-es években éri el csúcspontját. Művei egy óriási panteisztikus látomásban, a Radnai havasoktól a Tátráig ölelik át a határhegyeinket, melyben az oldott festőiség ötvöződik a motívummá íródott formák szerkezetességével, ég és föld találkozási pontjába emelve a szemlélőt. Zománcművészeti munkássága a grafikák rajzosságát és a festmények vibráló színvilágát egyesítve mutatja meg és tágítja a műfaj törvényszerűségeit, és mással nem helyettesíthető erényeit.

 

   

Indoklás: 
Goór Imre munkássága túllépve a kor és a régió művészetének realisztikus - impresszionisztikus szemléletmódján, kilépve az alföldi festészet korlátai közül, új szellemiséget és látásmódot hozott Kecskemét művészeti életébe. Művei maradandó értéket jelentenek és új lehetőségeket teremtettek az őt követő generációk számára.
Információk forrása: 
Goór Imre, Csigolyagyöngyök verses kötet, Forrás Könyvek sorozat 1976 Magyar festők és grafikusok adattára, 1988 Oelmacher Anna, Goór Imre képei, Petőfi Népe 1972 okt. 11. Pap Gábor, Kincsek és műkincsek a Barbaricumból. Művészet 1975 Sümegi György, A természet okos példázata, Forrás 1981. (10) Koloh Elek, „E világról e világnak” Petőfi Népe 1984. márc. 4. Ifj. Gyergyádesz László, Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998. (2) Balanyi Károly, Műkert 4., Beszélgetés Goór Imrével, Köztér 1998 (4) Ifj. Gyergyrádesz László, „Sikongó gyökerekkel” Magyar Művészeti Fórum 2000 (1) Szekér Endre, A nyolcvanéves Goór Imre köszöntése, Forrás, 2001. november Ifj. Gyergyádesz László, Magyar Iparművészet, 2004/4 Ifj. Gyergyádesz László, Goór Imre kismonográfia, 2008. Munkásságát az Allgemeines-Künstler lexikon nyilvántartja. www. artportal.hu www.goorart.hu www.mkisz.hu www.forrasfolyoirat.hu
Ugray Zsuzsanna
6000 Kecskemét, Mátis Kálmán u. 14. 1/3
0670/220 6307