Kodály Zoltán zeneszerzői tevékenysége mellett sokat foglalkozott a zene oktatásával is. Nézeteit beszédeiben, különböző orgánumokban közölt tanulmányaiban, cikkeiben tette közzé, amelyek olvashatók a Visszatekintés című kötetekben. Követői az ő elveihez kidolgozták az ének-zenei nevelés módszertanát. A kodályi elvek megvalósulása érvényesül kezdettől fogva az 1950-ben létesült kecskeméti ének-zenei általános iskolában, amely a zeneszerző halála után felvette a nevét is. A kecskeméti iskola példájára szerte az országban sorra alakultak ének-zenei iskolák. A Kodály Zoltán iskola énektanárai ma is a kodályi koncepció megvalósításán és népszerűsítésén fáradoznak. Ugyancsak ezt teszi a később szintén Kecskeméten létrejött Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet is. A Kodály Zoltán nevéhez fűződő zenei nevelési elgondolás legfontosabb pontjai: 1. A gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen a zene. 2. A zeneértésnek, a befogadásnak a legfontosabb módja a zenei aktivitás. 3. A zenei aktivitás megteremtésének leghatékonyabb eszköze az éneklés (beleértve a kóruséneklést is). 4. A zenei ismereteket a tanulók kezdetben a népzene, a magyar népdalkincs közvetítésével sajátítják el, majd erre épül a magas művészettel való foglalkozás. 5. A tanítandó zenei anyag elsősorban a klasszikus zenén alapul. 6. A zenei nevelés szerves része a zenei írás-olvasás elsajátíttatása, valamint a szolmizálás.