kulturális örökség

G. Szolláth Katalin alkotói munkássága

1955-ben Kecskeméten született, majd 1978-ban Szegeden rajz-földrajz szakos tanárként diplomázott. A Kecskeméti Katona József Gimnáziumban rajzot és művészettörténetet tanít, már 25 éve. Kimagasló művészetpedagógiai munkássága eredményeként tanítványai rendszeresen az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny legjobbjai között szerepelnek. Tanítványait kiváló érzékkel vonja be az alkotófolyamatba, a közös gondolkodásba, melynek során játékos felszabadultsággal ismerkednek meg a képalkotás folyamatával és a vizuális nyelv kifejező eszközeivel.

Bagi Béla életműve

Bagi Béla 1920-ban született Kecskeméten, pénzügyi, közgazdasági területen dolgozott, és közel húsz évig a Petőfi Nyomda főkönyvelője volt. A hatvanas évektől kezdett festészettel foglalkozni. 1969-től szerepeltek művei, helyi, majd országos tárlatokon. Mestere nem volt, sajátos egyéni munkamódszert és stílust alakított ki magának, a pasztell és a velúrpapír alkalmazásával. Szépen stilizált város és utcarészletek, illetve az alkotó ember keze nyomát őrző tájak jellemzik képeit.

Kecskeméti Városi Fúvószenekar munkássága

A Lánchíd utcai általános iskolában 1980-tól működött a Kuna Lajos vezette Úttörőzenekar. A zeneiskolában tanító fúvóskollégák és növendékeik közreműködésével, valamint az akkor feloszlatott munkásőrség fúvószenekarának fiatal tagjaival kibővülve 1986-ban létrehozták a Kecskeméti Ifjúsági Fúvószenekart.

Repertoárunk igen széles skálán mozog, az indulóktól, a komolyzenei átiratokat felölelve, a könnyűzenei feldolgozásokig.

DR. FARKAS GÁBOR DLA ÉPÍTÉSZ ÉLETMŰVE

 

Farkas Gábor1944-ben született Kiskunfélegyházán, hét éves kora óta él Kecskeméten. Az építészettel 14 éves korában jegyezte el magát, amikor a Szegedi Építőipari Technikumba került. A Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1967-ben diplomázott, diplomatervének témájául a Kecskeméti Művésztelep bővítését választotta. Szakmai pályafutását ösztöndíjasként, a kivitelező építőiparban, a BÁCSÉP-nél kezdte, és az általa felfejlesztett tervező részleg vezetőjeként itt tervezte az első nagyobb volumenű épületeit.

PROBSTNER JÁNOS MUNKÁSSÁGA

Probstner János Budapesten született 1943. szept. 10-én. Családjában nem volt művész, de már fiatalon érezte, hogy ő a művészet valamely területével szeretne foglalkozni. Korán a kerámiaművészet felé fordult, szerette a régiségeket. Később dr. Kresz Mária néprajztudós útmutatásával fedezte fel a magyar fazekasság értékeit. 1965-től a Népi Iparművészeti Tanács ösztöndíjasaként a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója, ahol szilikátipari tervezőként és keramikus iparművészként diplomázott 1970-ben. Mestere Csekovszky Árpád volt.

MOLNÁR PÉTER MUNKÁSSÁGA

Molnár Péter (sz: Budapest, 1943) Kecskeméten élő Munkácsy-díjas (1996) festő, grafikus.

Tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végezte, mesterei: Göllner Miklós, Barta Lajos és Bálint Endre. A Mikulás Ferenc vette kecskeméti Rajzfilmstúdióban vállalt munkák miatt telepedett le Kecskeméten. 1982-ben a "Majd a tisztáson" c. animációs filmjével kategóriadíjat kapott az Espinhói (POR) filmfesztiválon. További díjai:

Pálfy Gusztáv szobrászművész életműve

1942. március 28-án született Kiskunfélegyházán. Művészeti tanulmányait 1959-től 1961-ig Somogyi József növendékeként a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, 1963-tól 1965-ig a Magyar Iparművészeti Főiskolán, majd 1965-től 1969-ig Pátzay Pál osztályában a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterének Somogyi Józsefet és Barcsay Jenőt tartja.

Oldalak