Épült 1793-ban Nagyméretű telek K-i oldalhatárán álló, téglalap alaprajzú, földszintes, felső csonkakontyolt, nyeregtetős serfőzőház. É-i végéhez derékszögben kapcsolódik az ÉNy-i, udvari épületszárny, az egykori raktár és a magasabb tetőgerincű istálló, ehhez ismét derékszögben a pince földből kiemelkedő, de a többi szárnynál alacsonyabb épülete. A serház D-i végéhez falazott kerítés csatlakozik, a vonalába épült téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épülettel. A serfőzőház belsejében há…
Épült 1913-ban klasszicizáló stílusban Szabadon álló, egyemeletes épület. Téglalap alaprajzú, ÉK-i oldalán félkörívesen záródó, áttört attika fölött nyeregtetővel fedett főtömegéhez az ÉNy-i homlokzaton földszintes, a DK-i homlokzaton emeletes hosszanti tér kapcsolódik. ÉK-i homlokzatán négyzetes, áttört attikás térbővület, ennek DK-i oldalán alacsony, félkontytetős toldalék. DNy-i homlokzatán a négy oszloppáros, timpanonos portikuszhoz lépcső vezet. A homlokzatokat osztópárkány, lizénák és pila…
Épült a XVIII.-XIX. század fordulóján késő barokk stílusban A Kápolna u. – Kecskeméti Végh Mihály tér találkozásában, saroktelken, fésűs beépítésben álló, L alaprajzú, földszintes, a Kápolna u.-i szárny véghomlokzata fölött felső csonkakontyolt, az udvari szárny vége fölött kontyolt nyeregtetős épület, melynek udvari szárnyához újabb, keskenyebb és alacsonyabb toldalék kapcsolódik. A Kápolna u.-i homlokzat D-i végéhez falazott kerítés csatlakozik, pilléres kocsiáthajtóval, a Kecskeméti Végh Mihá…
Épült 1920 körül historizáló stílusban A Kápolna és a Munkácsy u. sarkán álló, L alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. ÉNy-i, Munkácsy u.-i homlokzata és DNy-i, Kápolna u.-i véghomlokzata lizénákkal tagolt. Udvari homlokzatán beüvegezett tornác. Egytraktusos elrendezésű, a tornác, illetve a belőle kialakított helyiségek csehsüveg boltozatosak, stukkóval, a többi helyiség síkmennyezetes. 20. század eleji nyílászárók. Eredetileg egy L alaprajzú, földszintes, barokk ház állt itt, a M…
Épült 1905-ben historizáló stílusban Három oldalán falazott pillérekkel tagolt, vasrácsos kerítéssel határolt telken, szabadon álló legénységi szállás és lovarda. A legénységi szállás a telek ÉNy-i, Izsáki úti határára épült, téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület. DK-i, udvari homlokzatán kis kiülésű sarokrizalitok és egy tengely mélységű középrizalit. A rizalitok fölött haránt irányú kontyolt nyeregtető. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű, a földszinti folyosó szegme…
Épült 1854-59-ben klasszicista stílusban. Csatlakozó beépítésben álló, L alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős sarokház. Utcai homlokzatainak sarkain a teljes magasságot átfogó pilaszterek. ÉK-i, Lechner Ödön u.-i homlokzatán kis kiülésű középrizalit. Földszinti ablakait az ablakok fölött félköríves szemöldökpárkány fogja össze, az ívekben legyeződísszel, az emeletiek fölött vízszintes szemöldökpárkányok. Lechner Ödön u.-ihomlokzatának középtengelyében szegmentíves záródású kapu. Udvari homlokzata…
1974-ben született Kecskeméten. Középiskolai tanulmányait a Bolyai János Gimnáziumban végezte, ahol leginkább a rajz tantárgyat kedvelte. Érettségi után Budapesten a faszobrász szakmát tanulta ki, és ez egyszer s mindenkorra meghatározta további életútját. Jelenleg a fafaragásból él, amely egyszerre szabadidős tevékenység, illetve alkotói önkifejező módszer is. Évente rendszeresen részt vesz a Duna–Tisza közi Népművészeti Egyesület nagykőrösi alkotótáboraiban, valamint a Mesterségek Ünnepén a Bu…
Bedő Istvánné vertcsipke készítő 1948-ban Kecskeméten született. Fiatal korában szívesen foglalkozott a hímzések különböző technikáival és egyéb kézimunkák készítésével. Igyekezett a népi hímzések eredetét, szín és öltéstechnika világát tanulmányozni és alkalmazni.
15 évvel ezelőtt 50 éves korában ismerkedett meg a kézimunkák "királynőjének" nevezett vert csipke készítéssel. Miután a 3 alapverést megmutatták neki, utána teljesen önállóan könyvekből tanulta meg a csipkeverést. A későbbiek folyamán…
A Magyar Naív Művészek Múzeuma egy közel 300 éves, jellegzetesen alföldi épületegyüttesben kapott helyet. Hatalmas fás udvar veszi körül, ehhez kapcsolódik a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 33 éves épülete, mely a ma már Kossuth-díjas, egykori kecskeméti főépítész Kerényi József tervei alapján készült. Stílusában a jellegzetesen kecskeméti homokhátságot képviseli, sajátos centrális térrel. A két épület ma már összetartozik.