A Lisztes László által készített Katona József bibliográfia 1992-ben, a író születésének [előző évi] 200. évfordulója alkalmából jelent meg nyomtatásban. Az anyaggyűjtés kiterjedt valamennyi Katona Józseftől származó alkotásokra a róla és a műveiről írt könyvre, könyvrészletre, tanulmányra, folyóirat- és újságcikkre, bármely műfajú szépirodalmi alkotásra a kezdetektől 1991 végéig. A munka során a legkülönbözőbb fajsúlyú és terjedelmű anyag halmozódott fel, amiből nem kívánt a szerkesztő válogatn…

Az ezredfordulón létesített szobrokon megtekinthetjük a Napnak és a bolygórendszernek az 1:3,3 milliárd arányban lekicsinyített makettjét. A Nap makettje 42 cm-es – ez a méret minden szobornál megjelenik. Ebben az esetben a Föld gyöngyszemnyi nagyságú. Egyes szobroknál láthatjuk, hogy az adott bolygó milyen kicsi a Naphoz képest. Ha végigjárjuk, arról is meggyőződhetünk, hogy micsoda távolságok vannak a méretekhez képest. A szobrok helyei: Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars – Lestár tér, Kossuth té…

A Zenepedagógiai Archívum az Intézet megnyitása óta (1975) a magyar zeneoktatás és a Kodály-életmű dokumentumait gyűjti, és dolgozza fel. A Kodály-koncepció külföldi gyakorlatának alkalmazásáról is különleges állománnyal rendelkezik, melyben számos nyelven megtalálhatóak tankönyvek és módszertani útmutatók. Az Archívum anyagának értékes részét képezik a magyar kultúra, elsősorban a zenepedagógia jeles személyiségeinek adományai és hagyatéka.

A Bács-Kiskun Megyei Katona József Megyei Könyvtár elődjének, Kecskemét th. Város Könyvtárának létrehozása egy 1894-es állami határozathoz kötődik, melyben megbízták az Országos Múzeumi és Könyvtári Bizottságot egy vidék felé irányuló könyvtár- és múzeumszervezési feladattal. Kecskemét th. Város Tanácsa Kada Elek polgármester javaslatára élt a könyvtár alapítással járó magas állami támogatással és 1897-ben határozatot hozott a nyilvános könyvtár létesítéséről, amely még szervezetileg nem különül…

A helyismereti gyűjtemény története:
A reformkori nemzeti törekvések hatására az 1860-70-es években kezdődött el a helyismereti dokumentumok tudatos gyűjtése - a városi múzeumokban majd a levéltárakban megszervezett könyvtárak végezték a helyi lapok és a fontosabb helytörténeti irodalom összegyűjtését.

A 19. század végétől ez a folyamat felerősödött: az első szervezett helyismereti gyűjtemény a Fővárosi Könyvtár Budapest Gyűjteménye volt. Az 1952-es évben megalakult megyei könyvtárak feladataként …

Bábszínházunk története valamikor az 1950-es évek végén kezdődött, amikor Báron László képzőművész, tanár bábszakkört alapított a Kecskeméti Szakmunkásképző Iskolában. A kis társulat nevét, a gyerekek által jól ismert mondóka ihlette: „Ciróka-maróka, mit főztél Katóka”. A kalandos amatőr évek után, 1986-ban vált színházunk hivatásossá. Először a Katona József Színház vett minket szárnyai alá, majd néhány év alapítványi működés után, 1991-ben önálló városi fenntartású intézmény lettünk.
Műsorválas…

Kodály Zoltán zeneszerzői tevékenysége mellett sokat foglalkozott a zene oktatásával is. Nézeteit beszédeiben, különböző orgánumokban közölt tanulmányaiban, cikkeiben tette közzé, amelyek olvashatók a Visszatekintés című kötetekben. Követői az ő elveihez kidolgozták az ének-zenei nevelés módszertanát. A kodályi elvek megvalósulása érvényesül kezdettől fogva az 1950-ben létesült kecskeméti ének-zenei általános iskolában, amely a zeneszerző halála után felvette a nevét is. A kecskeméti iskola péld…

Pekáry Istvánnak többször visszatérő témája a szőlőszüret. 1952-ben Badacsonyi szüret címmel el is készült egy kb. 10 m2-es gobelin. E faliszőnyegen a szőlőhegyen dolgozó emberek, kisebb szüreti tevékenységek szerepelnek. Mindezeket hatalmas tablóvá sűrítette össze. A háttérben húzódó falu szinte néptelen, mindenki a szőlejében dolgozik, kosarakba gyűjtik a fürtöket, és szedik az éppen érő gyümölcsöt.

A Békés megyei Endrőd községében született. A hímzés szeretetét édesanyjától örökölte. Polgári iskolában kezdte el tanulmányait, ahol a tanárnője segítségével megismerhette a népi hímzéseket. A polgári iskolában, megismerkedhetett a néprajzi tájegységekkel. A Kecskeméten 1952-ben megalakult kézimunka szakkörnek az alapító tagja és kisebb megszakításokkal már több mint 40 éve a vezetője. Irányításával több száz asszony és leány ismerte meg hazánk néprajzi tájegységeinek hímzéseit, alakítva ezzel …

Áipliné Faragó Mária szövőmester negyven évig dolgozott a kecskeméti Katona József Múzeumban osztályvezető restaurátorként. 1986-ban végezett a Magyar Képzőművészeti Főiskola Múzeum és Közgyűjteményi Tárgy-restaurátor Tagozatán Szilikát-, Fém- és Textil szakon. Ott érintette meg a néprajzi textilek közül az erdélyi festékes szövött anyag. Az utóbbi évtized lehetőséget adott arra, hogy készíthesse is őket: pl. faliszőnyeg,asztalterítő, ágyterítő és futószőnyeg. Rendszeresen részt vett országos ki…