1964 óta él Kecskeméten, alkotó élete a fiatal éveiben az irodalomhoz kapcsolódott, de hamarosan a dorombkészítés mellett kötelezte el magát. A mesterségbeli tudást nem az őseitől kapta, hanem saját maga elevenítettem fel ismét e kismesterséget. A tradíciókat sikerrel tudta ötvözni a mai változatos zenei igényeket kielégítő hangzásvilággal. A dorombkészítés iránti odaadásának és kiemelkedő szakmai tudásának köszönhetően kézi munkával készített mesterhangszerei mára már világszerte elismertek. Me…

Erdélyben Kalotaszentkirályon született. A hímzést gyermekkorában, Édesanyjától tanulta. Első munkái keresztszemesek voltak. 1990-től él Kecskeméten családjával, ahol rögtön felkereste a Kecskeméti díszítőművészeti szakkört. Ott fejlesztette és bővítette szakmai tudását. Jelenleg kalotaszegi írásost és vagdalásost készít. Ezeket a motívumokat tábor keretei között átadja azoknak a hímző asszonyoknak, akik szintén a népi hímzés megőrzésén fáradoznak. A 90-es évektől csuhébaba és más csuhéfigurák k…

Kecskeméttől 10 km-re, a Nyíri erdő közvetlen szomszédságában lakik. A természet és annak közelsége mindig meghatározó volt számára. A fával, mint anyaggal való ismerkedést gyermekkorában kezdte el nagyapja révén, aki bognármester volt. 30 éve alakítja és formálja a fát. Számára ez a tevékenység nem csak kenyérkereső foglalatosságot jelent. Elhivatott a szép és igényes dolgok iránt, az alkotás örömöt, kikapcsolódást, feltöltődést jelent számára. A szakma mesterfogásait a pesti Faszobrász Szövetk…

Kecskeméten született 1938. október 29-én. A szakmát 1960-ban kezdte el tanulni a szüleinél, majd 1972-ben letette a mestervizsgát. Mesterműve egy szalonnázó bicska volt, amely azóta valamelyik vizsgabiztos otthonát gazdagítja. Szülei halála után az 1975-ös évtől kezdve egyedül folytattam a késes-köszörűs mesterséget. A műhely és az üzlet 1962-óta található a Mikes u. 6. szám alatt. Kevesen tudják, hogy a Petőfi-házban is Bodócs-késsel vágtak, de a Kecskeméti Konzervgyárban használt hagymázó kés…

Barcsik Sándorné Tercsi Ibolya, 1962. április 23-án születt Kecskeméten. A szövés alapjaival a Szórakaténusz Játékmúzeumban ismerkedett meg 1984-ben. A Magyar Művelődési Intézetnél szövő szakkörvezető, majd közművelődési szakember, népi játszóház vezető képesítést szerzett.A Népi Iparművész címet 2007-ben kapta meg. 1991 óta tagja a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesületnek, alakulása óta a Kiss Áron Magyar Játék Társaságnak, valamint a Játék Céhnek. 1988 óta tart szakköröket, kézműves bemutatók…

A fazekasmesterség fortélyait Hódmezővásárhelyen, Száva Nagy Mátyás fazekas mester keze alatt sajátította el. 1986-ban szakmunkás vizsgát tett, 1988-tól önállóan dolgozik. Szemlélete szerint a Kárpát-medence kerámiaművessége igen gazdag és sokszínű, az egyetemes kultúrának azon része, amely meghatározó jelentőségű különböző nemzeti sajátosságok múltjának és jelenének megértésében. Fő feladatának tekinti a múlt legnemesebb hagyományait alapul véve a jelenkor igényeinek megfelelő tárgyakat létreho…

Gyermekkorában azt mondogatta édesanyja: egy nő úgy szép, ha kézimunkázik. Elejében kényszernek tűnt, de hamar ráérzett a benne rejlő gyönyörűségre és maga is elkezdett mintákat rajzolni. A művészetek hét ágát műveli, de más is érdekli: tojásokat díszít 12 technikával, közel 300 fajtát, tyúk, kacsa, liba, emu és strucctojásra dolgozik. Készít olyan tojásokat, amelyek világviszonylatban is egyedülállók. A média „az ország nyuszija” és a „tojásdíszítés királynője”-ként emlegeti. Kazettás mennyezet…

A gyűjtemény megalapítója Bozsó János festőművész 1922. december 27-én született Kecskeméten. Gyermekkorát egész életére kihatóan a szegény-paraszti sors formálta.

A kemény évekből a természet és a népművészet szeretetét és tiszteletét hozta magával örök útravalóként. Az 1940-es évek második felében, a külvárosban meghúzódva kezdett autodidakta módon festészettel foglalkozni. Az ötvenes évek közepére kialakította festői nyelvezetét, művészetében az érzelmi töltöttséget tartotta az egyik legmeghat…