Néhai Gaál Tibor testnevelő tanár életműve
A nemzeti érték adatai
Érték megnevezése
Néhai Gaál Tibor testnevelő tanár életműve
Fellelhetőség helye
Kecskemét
Kategória
sport
Értéktárba való felvétel dátuma
2021. szeptember 30.
Információk forrása
https://batrakeshosok.hu/rongyos-garda/gaal-tibor https://ahazaifjuhosei.hu/wp-content/uploads/2020/06/006_gaal.pdf
A nemzeti érték leírása

  Gaál Tibor 1903-ban született Hódmezővásárhelyen, szülővárosában folytatta elemi és középiskolai tanulmányait. Már fiatal korában kialakult sport iránti elkötelezettsége, amihez nagyban hozzájárultak édesapja sportbeli sikerei.
Több sportágban is kipróbálta magát: atlétika, úszás, szertorna és kerékpározásban is.

Legnagyobb sikereit atlétikában érte el, többszörös Délkerületi és Országos Középiskolai Bajnoki címet szerzett.

Már országosan ismert sportoló volt, amikor 1925-ben jelentkezett az akkor induló Magyar Királyi Testnevelési Főiskola első osztályába, ahová felvételt nyert. Mind gyakorlati, mind elméleti tárgyakból hamar kitűnt társai közül.
Magasugrásban és váltófutásban főiskolai bajnok lett. Bekövetkezett sérülése miatt az aktív sportolásossal fel kellett hagynia. A főiskola elvégzését követően 1928-ban meghívást kapott testnevelő tanárnak a Kecskeméti Gróf Tisza István Református Gimnáziumba.

                       Ars poeticájául azt az olimpiai gondolatot követte, mely szerint:
                           „ A sport nem cél, hanem eszköz a nevelés érdekében.”

Ezt az elvet követte, és valósította meg a gyakorlatban, tanárként és edzőként is. Különös tekintettel a fair play-re, ahol a tiszta eszközökkel való versenyzést, és az ellenféllel szemben tanúsított tiszteletet tartotta a sport legnemesebb tényezőinek.
         
Törekedett az emberi értékek megjelenítésére, így nem volt sportág soviniszta, támogatta és segítette a különböző sportágak versenyzőit: vívókat, tornászokat, úszókat, atlétákat, szertornászokat. Több évtizedes pályafutása alatt számtalan középiskolai bajnoknak, helyezettnek volt a felfedezője és edzője. Kiemelkedik közülük Horváth Zoltán olimpiai arany és ezüstérmes, valamint világbajnoki kardvívó, aki Tibi bácsinál ismerte meg a vívás alapjait.

Már középiskolás korában felismerte, hogy hazánk a nemzetközi elszigeteltségből többek között a sport által tud kitörni és elismerést elérni. Ennek hathatós formájaként az olimpiai mozgalmat találta, amely már akkor országok többségét tudhatta körében. Hamar felfigyeltek kiemelkedő szervező és szakmai munkájára, ennek eredményeként 1936 januárjában az MLSZ Országos Elnöksége felkérte, hogy az 1936. évi berlini olimpiai játékokra a kijelölt játékosok tornásztatását „kegyeskedjék” elvállalni. Tibor bácsi a felkérésnek maradéktalanul eleget is tett. Ez hatalmas elismerés volt egy vidéki testnevelő tanár számára.         

Ugyancsak az 1936-os évre vonatkozik, amikor is a Kecskeméten áthaladó olimpiai láng fogadásával kapcsolatos ünnepség megszervezésére kéri fel Kecskemét Törvényhatósága.  Nemzetközi elismerést kiváltó rendezvény volt a főtéren elhelyezett kandeláberben (amelyben  barackpálinka volt) az olimpiai láng fogadása és meggyújtása.  

1939-ben a Kecskeméti Törvényhatóság háromévi időtartamra a testnevelési bizottság tagjává nevezte ki. 

A Magyar Úszószövetség levélben köszönte meg a II. Országos Úszóhét sikere érdekében végzett kiváló munkáját.  

1938-39-ben részt vesz a Rongyos Gárda Ifjúsági tagozatának szervezésében, és akcióiban.

Az igazoló bizottság 1945-ben eltiltotta a tanári foglalkozás gyakorlásától és még rendőri felügyelet alá is helyezték. Kis idő múlva mentesítették ezek alól, és így folytathatta tanári és edzői tevékenységét.

Gaál Tibor kezdeményezésére 1947. május 15-én, Kecskeméten került megrendezésre az első Olimpiai Nap, melynek egyik célja a londoni olimpián induló magyar versenyzők anyagi támogatása volt. A rendezvényen több magyar olimpikon is részt vett, akik közül a „hölgyvívók” és „hölgytornászok” léptek fel, valamint közreműködtek még a kecskeméti birkózók és vívók. Jelen volt továbbá a Magyar Olimpiai Bizottság és Nemzeti Sportbizottság Elnöksége, élükön Dr. Mező Ferenccel a kultuszminisztérium testnevelési osztályvezetőjével (Dr. Mező Ferenc az 1928-as amszterdami szellemi olimpián „Az olimpiai játékok története” c. művével aranyérmet nyert).

 A „Sport” c. lap „Büszke lehet Kecsemét városa arra, hogy az első vidéki Olimpiai Napot a „Hírös-Vásrosban” rendezték meg. Az ifjúság fogadalmat tett az olimpiai eszme zászlaját tovább viszik, és az eszmét minden erejükkel támogatják.”

Tanárként a jogutód Katona József Gimnáziumban edzőként a Kecskeméti Vörös Meteor, majd a Kecskeméti Dózsa vívó-szakosztályban vezetőedzőként tevékenykedett.

Gimnáziumi vívó tanítványaival többször értek el országos, egyéni és csapatbajnoki címet. Diákjaival, tanítványaival sikereket ért el AZ MHK mozgalomban is. Kezdeményezésére 1958-ban alakult meg a Kecskeméti Katona József Gimnázium diák sportköre.

A gyakorlati sportoktatás mellett jelentős elméleti munkát is végzett, amelyet nyertes pályamunkák, tanulmányok és újságcikkek bizonyítanak.

„Tanulmány a Kecskeméti Ifjúság sportolási lehetőségéről”,  „Néhány szó az olimpiai tornászkeret edzéséhez”, az „Edzünk korszerűen”  c. tanulmányokat készítette.

Őt kérték fel a 1848-as Forradalom és Szabadságharc 100 éves évfordulójának a megünneplésére, lebonyolítására szóló műsor elkészítésére.

A sportágak közül a vívás állt legközelebb hozzá, amelyet már középiskolás tanárként a Református Gimnázium vívó-szakosztályában vezetett, de közreműködött edzőként a Jogakadémia és a KAC vívó-szakosztályában is vívóedzőként.

1941-ben szerezte meg a mesteredzői oklevelet. Tanítómesterének Bánfai Bach Benőt tartotta, kinek távozása után átvette a KAC vívó-szakosztály edzéseinek irányítását.

1959-ben hamis vád alapján eltávolították a gimnáziumból, mivel alkalmatlannak találták,  a tanári feladatok ellátására, mert nem tudta szolgálni az eszmei, politikai egység kialakítását, valamint a nevelési célok megvalósítását. A bíróság visszahelyezte Tibor bácsit középiskolai állásába, de ezt már önérzetében megsértve nem fogadta el.

A Béke-téri Általános Iskolába hívták, ennek eleget téve pár évet még ott dolgozott, majd a Piarista Gimnáziumból ment nyugdíjba, ezt követően is tovább vezette az edzéseket 1970-ben bekövetkezett haláláig.

Továbbfolytatta edzői tevékenységét Kecskeméten kívül is a Szanki Olajbányász vívó-szakosztályában.



Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
Pályafutása során Számos kitüntetésben, elismerésben részesült. Tanítványai, tisztelői 1991-ben alapítványt hoztak létre, melynek célja a Tibor bácsi által megkezdett és folytatott munka és eszmeiség továbbvitele. Ugyancsak ezt a célt szolgálta és szolgálja a tiszteletére rendezett és nevét viselő Gaál Tibor Emlékverseny is. A legősibb és legmagyarabb sport a vívás! Gaál Tibor ennek edzőjeként mindig kitartásra, tartásra, hazaszeretetre nevelte diákjait. Hatalmas örökséget hagyott az utókornak Kecskeméten, reméljük, hogy ez a sportszerűséget mindenben tükröző életrajzi pálya még sok örökösre talál. Büszkeség, Bátorság, Egyenesség, Hazafiasság Ezért fordulunk elnök úrhoz, hogy gondolja át Gaál Tibor jellemét tükröző levelünket, és ennek ismeretében fontolja meg pártoló előterjesztésünket és terjessze a Közgyűlés elé.