Épült 1863-ban historizáló stílusban. Utcavonaltól beljebb, szabadon álló, görögkereszt alaprajzú templom, a keresztszárak fölött nyeregtetővel, a négyezet fölött sátortetővel és hasáb alakú, Vendramin-ablakos fiatoronnyal. A keresztszárak összemetsződéseiben alacsonyabb, négyzetes alaprajzú, félnyeregtetős térbővületek. Az ÉK-i oldalon négyzet alaprajzú, nyeregtetős előépítmény, a DNy-i homlokzat nyeregtetős előcsarnokán néhány lépcsőfokkal megemelt bejárat. Kereszt- és dongaboltozatos belső tér, a három keresztszárban öntöttvas oszlopokkal alátámasztott fakarzat. Berendezés: jellemzően 19. század második fele; oltár és szószék: 1863; padok: 1940; két, mázas kerámia betétes, öntöttvas kályha: 19. század vége; táblaképek: 20. század. Az evangélikus gyülekezet 1857-es határozata alapján épült 1862–1863-ban (építész: Ybl Miklós, kivitelezők: Halász István, Gaál József, Nemcsik Pál). Homlokzatát még a 19. század végén üzletsorral elfedték, amit 1984-ben bontottak le A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.