1967-ben született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait a Kecskeméti Főiskola vizuális nevelés szakán, az Iparművészeti Egyetem tipográfus szakán , valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében végezte. 1992 óta szabadfoglakozású tervező grafikus. 1994-től 2001-ig óraadó tanár a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán. 2002-től a Kecskemétfilm Kft.-nél készít filmeket. Munkáinak középpontjában az emberi test organikus struktúrái állnak…

Noel Ö. Gábor (1920-2003)

1942-ben végezte el a Magyar Királyi Honvéd Akadémiát (Ludovika), majd a frontra vezényelték. Hadifogság után Budapesten helyezkedett el, de mint osztályidegent eltanácsolták és esztergályosként dolgozott. A képzőművészeti gimnáziumban Basilides Sándor és Újvári Lajos voltak mesterei. Sportolt, tagja volt a magyar öttusa válogatottnak.

1955-től csak a festészetnek élt. 1958-tól volt tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és  a Képzőművészeti Alapnak. 1960-ban kapott meg…

A most 93. életévét  betöltött Goór Imre az egyik utolsó reneszánsz egyénisége Kecskemét kulturális életének. Atletizált, teniszezett, síelt, cikkeket, verseket írt, de leginkább a festészetben, grafikában és zománcművészetben alkotott korszakos jelentőségű műveket.

A szegedi egyetem bölcsész karán tanult, de a bécsi döntés következtében az egyetemmel együtt Kolozsvárra költözött. Az itteni élmények, a havasok látványa egész életre szóló alkotói forrást jelentettek számára. Korai képei a Kecskemé…

Csík János zenekarának első formációja 1988-ban alakult meg, és mára Magyarország egyik legnépszerűbb népzenei együttesévé váltak. Az együttes Kecskeméten kezdte tevékenységét, s a vidéki zenekarok közül szinte egyedül tudta állni a versenyt a legjobb budapesti táncházi „bandákkal” hosszú távon. Bár az együttes összetétele az idők folyamán sokszor változott, többen már a kezdeti években az együttes tagjai, vagy előadásaik, lemezeik állandó közreműködői voltak. Ilyen volt Majorosi Marianna, aki a…

A Magyar Naív Művészek Múzeuma egy közel 300 éves, jellegzetesen alföldi épületegyüttesben kapott helyet. 1976-ban nyílt meg a gyűjtemény. Az országban egyedülálló, nemzetközi hírű muzeális intézmény. Moldován Domonkos, a Magyar Nemzeti Galéria és a Népművelési Intézet gyűjteményei kerültek ide. Képek, szobrok együttese, elszigeteltségben élő emberek alkotásai, az 1934-től napjainkig terjedő időszakból.

A rajzfilmsorozat ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezető fejében fogant meg. A tervező, rendező, szakértő Jankovics Marcell volt. A Magyar népmesék (1977-től) felejthetetlen népmesei történeteket dolgoz fel ötletesen és a mesék eredeti humorát egy kis képi humorral szövi át. A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének egyik legnagyobb sikere, mely a hazai rajzfilmgyártás aranykorából való. Mikulás Ferenc elmondása szerint a sorozat létrejöttéhez hozzájárult az idő szelleme, mert akkoriban felkapottá…

Az együttes 2006 decemberében alakult azzal a céllal, hogy élményt adjon, szórakoztasson, valamint a maradandónak érzett értékeket (a zene szeretete, a tánc közösségformáló ereje, a mese varázsa) megtartsa és továbbadja. Műsoraikkal szeretnének minél több helyen, minél több gyerekkel és szülővel megszerettetni a zenét, a táncot, és a mesét.

Évek óta számos óvodában, iskolában, gyermekeknek szóló rendezvényen megfordultak. Sok tapasztalattal gazdagodtak és nem egy esetben barátokra is szert tettek…

Az intézmény három évtizedes fennállás alatt több ezer darabos népi iparművészeti gyűjteményt hozott létre, amely tartalmazza a népi iparművészetnek mind az öt ágát: faragó, fazekas, hímzés, szövés, népi kismesterségek.

A gyűjtemény a magyar lakta területekre is kiterjed, országosnak tekinthető. A gyűjteményt kiegészíti a kalotaszegi gyűjtemény, a kecskeméti Leviczky gyűjtemény is.

Ez a gyűjtemény jelentős néprajzi anyag.