A helyismereti gyűjtemény története:
A reformkori nemzeti törekvések hatására az 1860-70-es években kezdődött el a helyismereti dokumentumok tudatos gyűjtése - a városi múzeumokban majd a levéltárakban megszervezett könyvtárak végezték a helyi lapok és a fontosabb helytörténeti irodalom összegyűjtését.

A 19. század végétől ez a folyamat felerősödött: az első szervezett helyismereti gyűjtemény a Fővárosi Könyvtár Budapest Gyűjteménye volt. Az 1952-es évben megalakult megyei könyvtárak feladataként …

A bábszínház története valamikor az 1950-es évek végén kezdődött, amikor Báron László képzőművész, tanár bábszakkört alapított a Kecskeméti Szakmunkásképző Iskolában. A kis társulat nevét, a gyerekek által jól ismert mondóka ihlette: „Ciróka-maróka, mit főztél Katóka”. A kalandos amatőr évek után, 1986-ban vált a színház hivatásossá. Először a Katona József Színház vett minket szárnyai alá, majd néhány év alapítványi működés után, 1991-ben önálló városi fenntartású intézmény lettünk.
Műsorválaszt…

Kodály Zoltán zeneszerzői tevékenysége mellett sokat foglalkozott a zene oktatásával is. Nézeteit beszédeiben, különböző orgánumokban közölt tanulmányaiban, cikkeiben tette közzé, amelyek olvashatók a Visszatekintés című kötetekben. Követői az ő elveihez kidolgozták az ének-zenei nevelés módszertanát. A kodályi elvek megvalósulása érvényesül kezdettől fogva az 1950-ben létesült kecskeméti ének-zenei általános iskolában, amely a zeneszerző halála után felvette a nevét is. A kecskeméti iskola péld…

Pekáry Istvánnak többször visszatérő témája a szőlőszüret. 1952-ben Badacsonyi szüret címmel el is készült egy kb. 10 m2-es gobelin. E faliszőnyegen a szőlőhegyen dolgozó emberek, kisebb szüreti tevékenységek szerepelnek. Mindezeket hatalmas tablóvá sűrítette össze. A háttérben húzódó falu szinte néptelen, mindenki a szőlejében dolgozik, kosarakba gyűjtik a fürtöket, és szedik az éppen érő gyümölcsöt.

Méhészetük 1936 óta megszakítás nélkül, immár negyedik generációs vándor méhészetként termeli a mézet és a méhészeti termékeket Kecskeméten és környékén.

A Békés megyei Endrőd községében született. A hímzés szeretetét édesanyjától örökölte. Polgári iskolában kezdte el tanulmányait, ahol a tanárnője segítségével megismerhette a népi hímzéseket. A polgári iskolában, megismerkedhetett a néprajzi tájegységekkel. A Kecskeméten 1952-ben megalakult kézimunka szakkörnek az alapító tagja és kisebb megszakításokkal már több mint 40 éve a vezetője. Irányításával több száz asszony és leány ismerte meg hazánk néprajzi tájegységeinek hímzéseit, alakítva ezzel …

Épült 1713-ban barokk stílusban Az arborétum területén, domb tetején, szabadon álló, kereszt alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolna. A hajó fölött nyeregtető, az oromfalas K-i főhomlokzat mögött huszártorony, a keresztszárak fölött önálló sátortetők, csúcsukon törtívű sisakdísszel. A K-i homlokzaton félköríves záródású, kőkeretes bejárat, az oromfal szélein talapzaton kővázák, az orommező ablaka fölött évszámok: 1713, 1892. A D-i kereszthajószárban sekrestye, bejárata a Ny-i oldalon. Cse…

Épült 1684-ben barokk stílusban. Szabadon álló, téglalap alaprajzú, kéthajós, egyenes záródású templom, ÉK-i homlokzata előtt toronnyal, záródása felett kontyolt nyeregtetővel, a hajófalakon és a torony sarkain támpillérekkel. DK-i homlokzata középtengelyében négyzetes alaprajzú, alacsony, kontyolt nyeregtetős bejárati előépítmény. A torony DK-i oldalán alacsonyabb toldalék, bábos attikával, füzérdíszes fejezetű ión oszlopokra támaszkodó, íves szemöldökpárkány alatti kapunyílással, a kapu kereté…

Épült 1863-ban historizáló stílusban. Utcavonaltól beljebb, szabadon álló, görögkereszt alaprajzú templom, a keresztszárak fölött nyeregtetővel, a négyezet fölött sátortetővel és hasáb alakú, Vendramin-ablakos fiatoronnyal. A keresztszárak összemetsződéseiben alacsonyabb, négyzetes alaprajzú, félnyeregtetős térbővületek. Az ÉK-i oldalon négyzet alaprajzú, nyeregtetős előépítmény, a DNy-i homlokzat nyeregtetős előcsarnokán néhány lépcsőfokkal megemelt bejárat. Kereszt- és dongaboltozatos belső té…

Gazdaságuk elsősorban sajtgyártással foglalkozik. Természetes körülmények között az év nagy részében legelőn tartott kecskék és tehenek tejét dolgozzák fel, több mint tíz év alatt kialakult receptúrájuk és sajtkészítési eljárásuk alapján, mely az egyediségét is adja. Kecskesajtjaik félkemény, akár grillezhető sajtok, melyek különböző fűszerezéssel kaphatóak (borsos, oregánós, fokhagymás, mákos, diós, stb.),valamint kis mennyiségben több hónapos, akár éves érlelésű sajtot is tudnak kínálni az ére…