Lövőn, egy Sopronhoz közeli kis faluban született 1955. március 15-én. Öt éves volt, mikor szülei visszaköltöztek Lövőről szülőfalujukba, Fertőszentmiklósra, ahol gyermekkorát töltötte.
Középiskolai tanulmányait Sopronban, a Széchenyi István Gimnáziumban végezte 1973-ban. A gimnáziumi évek alatt nagy hatással volt rá Szalay Dénes, akihez irodalmi szakkörre járt. Az ő hatására már a középiskolai évek alatt megismerte és olvasta a fontosabb irodalmi folyóiratokat is.
A gimnázium után a szegedi József Attila Tudományegyetemre jelentkezett, ahol magyar-történelem szakon szerzett diplomát 1979-ben. Az egyetemi évek alatt meghatározó volt számára Ilia Mihály irodalomtörténész tanárának barátsága. Szegeden csoporttársa volt pl. Dobozi Eszter, György Péter, Kozmács István, Csapody Miklós.
Itt írta első tanulmányait és itt kezdett el foglalkozni Németh László alakjával, munkásságával. 1980-ban szerzett bölcsészdoktori címet. Szakdolgozatát, majd doktori disszertációját is Németh László pályakezdéséről írta.
Az egyetem elvégzése után felesége Egerben kapott régészi állást, és mivel egy akkori rendelkezés miatt az egyetemen nem tarthattak meg végzős hallgatót, ezért Egerbe költöztek, ahol három évig az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában tanított magyart és történelmet, 1982-ig.
1982-ben került Kecskemétre a Forrás folyóirathoz előbb szerkesztőként, majd 1989-től a folyóirat főszerkesztője lett.
A 2000-es években a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének meghívott előadójaként is dolgozott. 2014 júniusában az egyetem szenátusa címzetes egyetemi docens kitüntető címet adományozott részére.
1980 óta folyamatosan publikál tanulmányokat és önálló köteteket Németh László munkásságáról. Kiadta Németh László apjának, Németh Józsefnek naplóját, visszaemlékezéseit (Napló, 1898-1911 / Németh József ; [sajtó alá rend., a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Füzi László]. Hét év, 1914-1921 / . - Budapest : Magvető, 1993), Kőhegyi Mihállyal pedig az író levelezésének kiadását kezdték el.
2001-ben, Németh László születésének 100. évfordulójára jelent meg közel 700 oldalas monográfiája az íróról, mely az első teljes Németh László biográfiának tekinthető (Alkat és mű : Németh László 1901-1975 / Füzi László. - Pozsony : Kalligram, 2001).
Sokat foglalkozik az 1930-as évek irodalmával is. A szegedi egyetem óraadójaként egyik témája is ez volt, de ehhez kapcsolható A Semmi közelében című munkája is, melyben József Attila, Németh László és Márai Sándor írói munkásságát kapcsolja össze (A Semmi közelében : három magatartás : József Attila, Németh László és Márai Sándor gondolkodói alkatáról / Füzi László. - Pozsony : Kalligram, 2003).
A kilencvenes évek közepétől több személyes hangvételű esszét, naplót jelentetett meg. Ide sorolható a Lakatlan Szigetcímű kötete, melyben az 1997-től 1999-ig született naplóbejegyzéseit esszé formában publikálja.
Ötvenedik születésnapjára megjelenő Maszkok, terek… című kötetének esszéi és tanulmányai is személyes élményeiről, életében meghatározó szellemi benyomásokról szólnak.
Világok határán : Ikerkönyv címmel 2010-ben megjelent kötetében Fertőszentmiklóson és Petőházán töltött gyermek és ifjúkori éveit mutatja be, miközben  könyve nemcsak családtörténet, de korrajz is a hatvanas-hetvenes évek falujáról, a hagyományos falvak és vidéki élet széteséséről.
 
Önálló kötetein kívül írásai rendszeresen megjelennek magyar irodalmi folyóiratokban, heti- és napilapokban is.

Fontosabb tisztségei: