Kereső
Lovász Ibolya csuhéfigura, csuhédísz készítő alkotói munkássága
2014. március 4.
kulturális örökség

Erdélyben Kalotaszentkirályon született. A hímzést gyermekkorában, Édesanyjától tanulta. Első munkái keresztszemesek voltak. 1990-től él Kecskeméten családjával, ahol rögtön felkereste a Kecskeméti díszítőművészeti szakkört. Ott fejlesztette és bővítette szakmai tudását. Jelenleg kalotaszegi írásost és vagdalásost készít. Ezeket a motívumokat tábor keretei között átadja azoknak a hímző asszonyoknak, akik szintén a népi hímzés megőrzésén fáradoznak. A 90-es évektől csuhébaba és más csuhéfigurák k…

Gáspár Péter faszobrász alkotói munkássága
2014. március 4.
kulturális örökség

Kecskeméttől 10 km-re, a Nyíri erdő közvetlen szomszédságában lakik. A természet és annak közelsége mindig meghatározó volt számára. A fával, mint anyaggal való ismerkedést gyermekkorában kezdte el nagyapja révén, aki bognármester volt. 30 éve alakítja és formálja a fát. Számára ez a tevékenység nem csak kenyérkereső foglalatosságot jelent. Elhivatott a szép és igényes dolgok iránt, az alkotás örömöt, kikapcsolódást, feltöltődést jelent számára. A szakma mesterfogásait a pesti Faszobrász Szövetk…

Czakó Lajos fafaragó mester alkotói munkássága
2014. március 4.
kulturális örökség

1971-ben született, tehetsége és művészi hajlama 35 évig rejtve volt előtte. Az utóbbi évek során olyan ajtók nyittattak meg előtte, amelyek egyre mélyebben a faragás művészetének iskolájába vezették. Első munkája a Noé bárkája, tűzifa-hasogatás közben készült el, azóta a fafaragás több stílusának elkészítésében volt része. Tagja a Duna–Tisza közi Népművészeti Egyesületnek. Alkotásai több kiállításon is szerepeltek és oklevéllel is díjazták őket, ugyanakkor országos zsűriztetéseken magas eredmén…

Bodócs Ferenc késes mester alkotói munkássága
2014. március 4.
kulturális örökség

Kecskeméten született 1938. október 29-én. A szakmát 1960-ban kezdte el tanulni a szüleinél, majd 1972-ben letette a mestervizsgát. Mesterműve egy szalonnázó bicska volt, amely azóta valamelyik vizsgabiztos otthonát gazdagítja. Szülei halála után az 1975-ös évtől kezdve egyedül folytattam a késes-köszörűs mesterséget. A műhely és az üzlet 1962-óta található a Mikes u. 6. szám alatt. Kevesen tudják, hogy a Petőfi-házban is Bodócs-késsel vágtak, de a Kecskeméti Konzervgyárban használt hagymázó kés…

Barcsik Sándorné szövő alkotói munkássága
2014. március 4.
kulturális örökség

Barcsik Sándorné Tercsi Ibolya, 1962. április 23-án születt Kecskeméten. A szövés alapjaival a Szórakaténusz Játékmúzeumban ismerkedett meg 1984-ben. A Magyar Művelődési Intézetnél szövő szakkörvezető, majd közművelődési szakember, népi játszóház vezető képesítést szerzett.A Népi Iparművész címet 2007-ben kapta meg. 1991 óta tagja a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesületnek, alakulása óta a Kiss Áron Magyar Játék Társaságnak, valamint a Játék Céhnek. 1988 óta tart szakköröket, kézműves bemutatók…

Takács István fazekas alkotói munkássága
2014. március 4.
kulturális örökség

A fazekasmesterség fortélyait Hódmezővásárhelyen, Száva Nagy Mátyás fazekas mester keze alatt sajátította el. 1986-ban szakmunkás vizsgát tett, 1988-tól önállóan dolgozik. Szemlélete szerint a Kárpát-medence kerámiaművessége igen gazdag és sokszínű, az egyetemes kultúrának azon része, amely meghatározó jelentőségű különböző nemzeti sajátosságok múltjának és jelenének megértésében. Fő feladatának tekinti a múlt legnemesebb hagyományait alapul véve a jelenkor igényeinek megfelelő tárgyakat létreho…

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága
2014. március 4.
kulturális örökség

Gyermekkorában azt mondogatta édesanyja: egy nő úgy szép, ha kézimunkázik. Elejében kényszernek tűnt, de hamar ráérzett a benne rejlő gyönyörűségre és maga is elkezdett mintákat rajzolni. A művészetek hét ágát műveli, de más is érdekli: tojásokat díszít 12 technikával, közel 300 fajtát, tyúk, kacsa, liba, emu és strucctojásra dolgozik. Készít olyan tojásokat, amelyek világviszonylatban is egyedülállók. A média „az ország nyuszija” és a „tojásdíszítés királynője”-ként emlegeti. Kazettás mennyezet…

Thomka-ház (Lestár tér 1.)
2014. március 4.
épített környezet

Épült 1871-ben historizáló stílusban Zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős saroképület. Utcai homlokzatai vakolatsávokkal tagoltak, a földszinten vízszintes szemöldökpárkánnyal, az emeleten szegmentívvel lezárt ablakkeretelések, köténydísszel. Az É-i és a K-i homlokzat 45 fokban lemetszett sarkán konzolos, kovácsoltvas rácsos erkély. Kapu az É-i homlokzat középtengelyében. Udvari homlokzatai előtt függőfolyosó. Kéttraktusos elrendezésű, síkmennyezetes, a földszinten ré…

Bozsó János festőművész, múzeumalapító életművéből álló gyűjtemény
2014. március 4.
kulturális örökség

A gyűjtemény megalapítója Bozsó János festőművész 1922. december 27-én született Kecskeméten. Gyermekkorát egész életére kihatóan a szegény-paraszti sors formálta.

A kemény évekből a természet és a népművészet szeretetét és tiszteletét hozta magával örök útravalóként. Az 1940-es évek második felében, a külvárosban meghúzódva kezdett autodidakta módon festészettel foglalkozni. Az ötvenes évek közepére kialakította festői nyelvezetét, művészetében az érzelmi töltöttséget tartotta az egyik legmeghat…

Kecskeméti magyar kajszibarack
2014. március 4.
agrár- és élelmiszergazdaság


Származása: magyar származású fajtakör, amely elsősorban a Duna-Tisza közén terjedt el, de az egész országban megtalálható.

Hazai elterjedése: áru-gyümölcsösökben 45,4%, üzemi gyümölcsösökben 43,8%.
Érési ideje: július második és harmadik harmadában érik, szedését rendszerint július első hetében meg lehet kezdeni.
Termőképessége: általában rendszeresen és bőven terem. Korán termőre fordul, nagy terméshozamokra képes.
Termékenyülése: kifogástalanul termékenyül, öntermékenyülő.
Gyümölcse: nagy vagy köz…