Kecskeméten született 1938. október 29-én. A szakmát 1960-ban kezdte el tanulni a szüleinél, majd 1972-ben letette a mestervizsgát. Mesterműve egy szalonnázó bicska volt, amely azóta valamelyik vizsgabiztos otthonát gazdagítja. Szülei halála után az 1975-ös évtől kezdve egyedül folytattam a késes-köszörűs mesterséget. A műhely és az üzlet 1962-óta található a Mikes u. 6. szám alatt. Kevesen tudják, hogy a Petőfi-házban is Bodócs-késsel vágtak, de a Kecskeméti Konzervgyárban használt hagymázó kés…

Barcsik Sándorné Tercsi Ibolya, 1962. április 23-án születt Kecskeméten. A szövés alapjaival a Szórakaténusz Játékmúzeumban ismerkedett meg 1984-ben. A Magyar Művelődési Intézetnél szövő szakkörvezető, majd közművelődési szakember, népi játszóház vezető képesítést szerzett.A Népi Iparművész címet 2007-ben kapta meg. 1991 óta tagja a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesületnek, alakulása óta a Kiss Áron Magyar Játék Társaságnak, valamint a Játék Céhnek. 1988 óta tart szakköröket, kézműves bemutatók…

A fazekasmesterség fortélyait Hódmezővásárhelyen, Száva Nagy Mátyás fazekas mester keze alatt sajátította el. 1986-ban szakmunkás vizsgát tett, 1988-tól önállóan dolgozik. Szemlélete szerint a Kárpát-medence kerámiaművessége igen gazdag és sokszínű, az egyetemes kultúrának azon része, amely meghatározó jelentőségű különböző nemzeti sajátosságok múltjának és jelenének megértésében. Fő feladatának tekinti a múlt legnemesebb hagyományait alapul véve a jelenkor igényeinek megfelelő tárgyakat létreho…

Gyermekkorában azt mondogatta édesanyja: egy nő úgy szép, ha kézimunkázik. Elejében kényszernek tűnt, de hamar ráérzett a benne rejlő gyönyörűségre és maga is elkezdett mintákat rajzolni. A művészetek hét ágát műveli, de más is érdekli: tojásokat díszít 12 technikával, közel 300 fajtát, tyúk, kacsa, liba, emu és strucctojásra dolgozik. Készít olyan tojásokat, amelyek világviszonylatban is egyedülállók. A média „az ország nyuszija” és a „tojásdíszítés királynője”-ként emlegeti. Kazettás mennyezet…

Épült 1871-ben historizáló stílusban Zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős saroképület. Utcai homlokzatai vakolatsávokkal tagoltak, a földszinten vízszintes szemöldökpárkánnyal, az emeleten szegmentívvel lezárt ablakkeretelések, köténydísszel. Az É-i és a K-i homlokzat 45 fokban lemetszett sarkán konzolos, kovácsoltvas rácsos erkély. Kapu az É-i homlokzat középtengelyében. Udvari homlokzatai előtt függőfolyosó. Kéttraktusos elrendezésű, síkmennyezetes, a földszinten ré…

A gyűjtemény megalapítója Bozsó János festőművész 1922. december 27-én született Kecskeméten. Gyermekkorát egész életére kihatóan a szegény-paraszti sors formálta.

A kemény évekből a természet és a népművészet szeretetét és tiszteletét hozta magával örök útravalóként. Az 1940-es évek második felében, a külvárosban meghúzódva kezdett autodidakta módon festészettel foglalkozni. Az ötvenes évek közepére kialakította festői nyelvezetét, művészetében az érzelmi töltöttséget tartotta az egyik legmeghat…

Származása: magyar származású fajtakör, amely elsősorban a Duna-Tisza közén terjedt el, de az egész országban megtalálható.

Hazai elterjedése: áru-gyümölcsösökben 45,4%, üzemi gyümölcsösökben 43,8%.
Érési ideje: július második és harmadik harmadában érik, szedését rendszerint július első hetében meg lehet kezdeni.
Termőképessége: általában rendszeresen és bőven terem. Korán termőre fordul, nagy terméshozamokra képes.
Termékenyülése: kifogástalanul termékenyül, öntermékenyülő.
Gyümölcse: nagy vagy köz…

Fülöp Erika szülei fiatal gazdálkodóként szinte mindennel foglalkoztak. Édesanyja tovább gondolta a sokarcú zöldség értékesítést, és belekezdett a savanyításába. Ma már édesanyjával ketten végzik a teendőket, így immár harminc éve őstermelőként árulja a saját termesztésű alapanyagokból készült savanyúságokat a kecskeméti piacon. Családi hagyománynak számító recept alapján készítik a savanyú káposztát,  amelynek termelése és előállítása a  Kecskemét határában található lakóhelyükön történik. Az a…