Épült 1793-ban Nagyméretű telek K-i oldalhatárán álló, téglalap alaprajzú, földszintes, felső csonkakontyolt, nyeregtetős serfőzőház. É-i végéhez derékszögben kapcsolódik az ÉNy-i, udvari épületszárny, az egykori raktár és a magasabb tetőgerincű istálló, ehhez ismét derékszögben a pince földből kiemelkedő, de a többi szárnynál alacsonyabb épülete. A serház D-i végéhez falazott kerítés csatlakozik, a vonalába épült téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épülettel. A serfőzőház belsejében három középpillérre, csehsüveggel boltozott helyiség, valamint dongaboltozatos és síkmennyezetes terek, dongaboltozatos pince. A raktárban síkmennyezetes terek, alattuk szegmentdongás boltozatos pince. Az istálló nyitott fedélszékes. A különálló pince gerendás famennyezettel fedett. A ser- és pálinkafőzőházat, a hozzá tartozó szárazmalmot, istállót és magtárat a város építette1793-ban. 1834-ben L alakúra bővítették. A kiegyezés után laktanyaként használták, majd 1917-től ismét szeszfőzdeként szolgált. 1945–1982 között a Budapesti Likőripari Vállalat, majd a Fűszért működött benne. 1982 óta múzeum A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.