Épült 1800 körül késő barokk stílusban Csatlakozó beépítésben álló, téglalap alaprajzú, földszintes épület. DNy-i véghomlokzata fölött kontyolt félnyeregtetővel, ÉK-i szakaszán alacsonyabb gerincű félnyeregtetővel. D-i, egykor udvari, ma közterületre néző homlokzatán két, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős, oldalain kosáríves nyílásokkal megnyitott, csehsüveg boltozatos tornác, oromzatukon ívsoros, illetve szalagpárkánnyal. A DNy-i, utcai homlokzaton pilaszteres tagolás, a DK-i homlokzaton részben új nyílásrendszer. Egytraktusos elrendezésű, az új funkciónak átalakítva, néhány 19. század végi nyílászáró. A ház két periódusban épült, az első, DNy-i rész 1800 körül, végét oromfal jelzi, a második, ÉK-i rész 1860 körül. A 19. század végén megújították, 1985-ben múzeumi célra állították helyre A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.