Tóth László (sakkozó) munkássága
A nemzeti érték adatai
Érték megnevezése
Tóth László (sakkozó) munkássága
Fellelhetőség helye
Kecskemét
Kategória
sport
Értéktárba való felvétel dátuma
2014. december 8.
Információk forrása
Magyar Sakkélet 1995. május Bottlik Iván Magyar Sakkélet 1960. május Dr. Vajda Árpád Kecskeméti Lapok 1995. május 18. Heltai Nándor Tóth László Sakk Egyesület honlapja: 2008. Sárosi Zoltán
A nemzeti érték leírása

1895. május 17-én látta meg a napvilágot Kecskeméten a Vágó utca 15. számú házban egy nyolc gyermekes családban. Anyja napszámos, apja kőműves volt. Tehetségét és szorgalmát értékelve, tanulásához a Kecskeméti Református Főgimnázium nyújtott segítséget, ahol széles érdeklődési körét is megalapozták kitűnő tanárai.
1911-ben a Magyar Sakkszövetség alakuló ülésén az akkor 16 esztendős diákból buzognak a tervek, a túlfűtöttség már akkor ráirányítja a figyelmet az ifjúra, aki elsősorban nem maga akar versenyezni, hanem a sakk kulturális terjesztéséhez készít tervet.
1914. július 4-én „És mégse kell háború!” címmel kiváló cikket ír a békés megoldás előnyeiről. 1915-ben az orosz frontról küldött tudósításai az emberség legyőzhetetlenségét hirdetik.
1921. november 6-án a Magyar Sakkszövetség vezetőségi tagjává választja és megbízza hivatalos lapjának a Magyar Sakkvilágnak a szerkesztésével.
1921-ben megnősült. A legendás Kisfaludy utca 32. szám alatti házba költözik, ahol sakkvilágbajnokok, a kortárs magyar irodalom java része és a közélet sok jelentős alakja megfordult. A sakk világbajnokok közül Aljechinnel és Capablancával, irodalmi és zenei nagyjaink közül többek között Móricz Zsigmonddal, Móra Ferenccel, József Attilával, Kodály
Zoltánnal is baráti kapcsolatba került.
Hihetetlen munkabírásának, kivételesen sokoldalú tudásának és rendkívüli képességeinek köszönhetően sok mindent végzett párhuzamosan. Számunkra a legfontosabb sakkirodalmi tevékenysége. 1924-től kezdve mintegy száz sakk-könyv készült a kecskeméti nyomdában, amelynek igazgatója volt 1934. decemberétől. Itt nyomták 1922-50 közt a Magyar Sakkvilágot és 1951-79 közt a Magyar Sakkéletet is. 1935-39 között a német, francia, angol, olasz nyelvű sakkcikkeket közlő Fernschach is ott készült. Mindezekben döntő szerepe volt Tóth Lászlónak, a magyar sakktörténet egyik legjelentősebb személyiségének.
1925-ben megjelent a Magyar Sakkvilág könyvtárának - Tóth László egyik főművének - első kötete, Romanovszkijnak - az akkori legkiválóbb orosz sakkpedagógusnak - megnyitáselméleti kötete. Kiadványai cseréjével és vásárlásokkal a maga korában világszerte számon tartott könyvtárra tett szert. Sokat tett hazánk jó híréért a Tóth László által kezdeményezett és szervezett nagy nemzetközi sakkverseny Kecskeméten 1927. júliusában, amelyet Aljechin nyert meg. A verseny tornakönyve, amelyet Ő szerkesztett és adott ki, az egész világ tornakönyv termésének élvonalába tartozik.
1944. december17-től, 1948. május1-jéig, Kecskemét polgármestere volt. A II. Világháború befejezése után, már 1945. decemberében versenyt rendezett Kecskeméten a magyar sakkozás élgárdája számára. 1956 novemberétől elvállalja a városi tanács vb tanácselnök-helyettesi tisztségét. Mintegy két évig marad hivatalában.
Az 1950-es években átalakult társadalmi és gazdasági életünkben megújult erővel lobogott fel a sakk társadalmi és kulturális jelentőségének elismertetéséért folytatott küzdelme. Az 1960-as években a két legnagyobb jelentőségű Tóth László által rendezett verseny, az 1962-es Asztalos emlékverseny és 1964-ben a világbajnoki zónaverseny. Ez utóbbi már az utolsó sakk-közéleti szereplése volt. E verseny megnyitóján költői szárnyalású beszédet mondott, a homoki táj, a kultúra és a sakk varázslatos összhangjáról. A záró banketten így búcsúzott: a viszont nem látásra.
1964. március 9-én hosszú, súlyos szenvedés után hunyt el.
Ennyi munka, elhivatottság mögött milyen egyéniség állott? Egy végtelenül derűs, közvetlen, sokszínű, a munkás hétköznapokban és az ünnepi alkalmakkor egyaránt helyét találó közvetlen természetes ember. Ünnepségek míves szónoklatainak mestere és baráti körben folytatott ulti csaták hőse, városáért nehéz tárgyalásokat folytató polgármester és a társaság jókedvét hegedűszóval emelő házigazda. Életműve legalább három értékes ember teljesítményét teszi ki. A politikus, a sakkszervező és vezető, a közéleti ember, a kulturális élet mozgatója, aki gyakran olyan munkát végez, aminek értéke felbecsülhetetlen, de alig marad nyoma.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
-