Kalmárné Horóczi Margit festőművész életműve
A nemzeti érték adatai
Érték megnevezése
Kalmárné Horóczi Margit festőművész életműve
Fellelhetőség helye
Kecskemét
Kategória
kulturális örökség
Értéktárba való felvétel dátuma
2014. december 8.
Információk forrása
A helyi sajtóban a hetvenes évek elejétől rendszeresen méltatják műveit, 1982-től főleg Bánszky Pál és Szuromi Pál jóvoltából a Művészet, az Új Tükör és más országos lapok is felfigyelnek munkásságára, melyeknek azóta is visszatérő szereplője. 2013-ban jelent meg a munkásságát átfogóan bemutató, Balanyi Károly által írt kismonográfia. Művei közgyűjteményekben: Debrecen Megyei Jogú Város Szeged Megyei Jogú Város Kecskemét Megyei Jogú Város Oktatási és Kulturális Minisztérium Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár, Budapest Móra Ferenc Múzeum, Szeged Kecskeméti Képtár
A nemzeti érték leírása

KALMÁRNÉ HORÓCZI MARGIT 1933-ban Kisbéren született. A Szegedi Egyetem kémia, fizika szakán tanult. 1964 óta él Kecskeméten, ahol korábban rajzot tanított,majd a SZIM művészeti ösztöndíjasa volt. Első önálló kiállítását 1974-ben rendezte a kecskeméti Katona József Múzeumban. Mintegy negyven önálló kiállítása volt szerte az országban, rendszeres szereplője a megyei és országos tárlatoknak, ahol tizennégy alkalommal díjazták műveit. A 80-as évek elejétől az országos szakmai sajtó is felfigyelt kivételes érzékenységű festményeire. 1985. óta résztvevője a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepnek, ahol 1991-ben fődíjas lett, 2000-ben a Szegedi Táblaképfestészeti Biennále fődíját, 2013-ban a Keresztény Ikonográfiai Biennále első díját kapta. Kecskemét és baja középületeiben pannói kerültek elhelyezésre, illusztrációk, lemezborítók és rajzfilm hátterek fűződnek nevéhez. Grafikáin, tűzománcain és festményein teljességre törekvő, egységes képi világot épít. Apó színpöttyökből építkező festőtechnikáját hosszú éveken át érlelte. Képein gyakran idézi az ember és a teremtett világ kapcsolatát, az anyaság féltő-gondoskodó szeretetét, a népművészet formavilágát, a gyermekkor emlékeit és a keresztény szimbolikát, de a redukált, átírt forma soha nem embert, angyalt, vagy virágot ábrázol, hanem embert, angyalt, vagy virágot jelent. Nem reprodukál tehát, hanem épít. Ha megállunk képei előtt, nincs más dolgunk, mint tanult elvárásainkat és előítéleteinket félretolva hagyni, hogy a képek életre keljenek. Szemünk előtt hamarosan sejtelmes terek nyílnak és működni kezd egy sajátos színtér, amelybe ha bejutunk, megértjük, hogy a mese valóság, a mozdulatlan jelek élnek és a hagyomány nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő. Kalmárné megalakulásuk óta aktív tagja a Kecskeméten működő művészeti közösségeknek, a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének és a Műhely Művészeti Egyesületnek. De tagja az országos művészeti szervezeteknek, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. Csendes visszafogott természete távol tartja őt a művészeti élet feltűnést kereső, hivalkodó vonulatától, ezért érdemeinél jóval kevesebb nyilvánosságot és publicitást kapott ez a kivételes életmű.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
2013-ban a Kulturális és Konferencia Központban rendezett életmű-kiállítás és az azt kísérő kismonográfia is bizonyítja, hogy Kalmárné Horóczi Margit életműve nem csak városunknak de a kortárs magyar festészetnek is kivételes művészeti értékei közé tartozik. Műveit számtalan megyei és országos díjjal jutalmazták, közülük a legkiemelkedőbbek: Debreceni Nyári Tárlat, Medgyessy emlékplakett (1978) Megyei Téli Tárlat, fődíj (1981) Szolnoki Képzőművészeti Triennále díj (1987) Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep fődíj (1991) Szegedi Táblaképfestészeti Biennále díja (1996) Szegedi Táblaképfestészeti Biennále fődíja (2000) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2004) Keresztény Ikonográfiai Biennále, I. díj (2013)