1970-től faluról falura járva gyűjtötték össze azt a tudást, emberséget, ami ma is legfőbb támaszuk. Alkotó éveik első szakaszában az egész magyar nyelvterületet bejárva, kutatták a kosárkötés különböző ágait. Ezután érdeklődésük a magyar nép egy másik ősmestersége, a nemezkészítés felé fordult. Kutató, alkotó és oktató tevékenységük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világban a nemezkészítés ma már mindenütt ismert. A nyolcvanas évek elejétől Kecskeméten élnek. Közreműködtek a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely hagyományt és játékkultúrát terjesztő műhelyprogramjának kidolgozásában és megvalósításában, ( 1982 - 1997- ig. ) Barátaikkal együtt megteremtői a hazai játszóház mozgalomnak. 1986 óta tagjai a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, mint textilművészek. 1984-ben és 2004-ben Nemzetközi Nemezművészeti Világtalálkozót, 1985-88 között Nemzetközi Alkotótótáborokat szerveztek Kecskeméten. A 90-es évek óta több utazást tettek Kis és Közép-Ázsiába, illetve Indiába a nemez nyomában. Számos tanulmányt és könyvet írtak, kosárkötés, játékkészítés, nemezkészítés, nemezsátor készítés, növényi festés, szövés-fonás, batikolás, ősi magyar minták értelmezése témakörökben. (összesen eddig 43 kötet) Közösen készített nemeztakaróikra jellemző az ősi motívumok újraértelmezett felhasználása. Az elmúlt években sok új nemezművészeti eljárást találtak ki, amellyel megújították munkáikat.

Kiadott műveik:

• Nagy Mari - Vidák István: Nemezkészítés - Planétás kiadó, 1997.
• Nagy Mari - Vidák István: Türkmen nemezkészítés - Duna-Tisza-közi Népművészeti Egyesület, Kecskemét
• Nagy Mari - Vidák István: Elfelejtett ősök árnyai; Tanulmányok 1972-1998 Gödöllő - Kecskemét
• Nagy Mari - Vidák István: Nemezkészítés gyerekekkel - Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, 1998.
• Nagy Mari - Vidák István: Nemezjátékok - Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, 1996.

Díjaik:

• Gránátalma díj
• Király Zsiga díj
• Hagyományőrző díj