A helyismereti gyűjtemény története:
A reformkori nemzeti törekvések hatására az 1860-70-es években kezdődött el a helyismereti dokumentumok tudatos gyűjtése - a városi múzeumokban majd a levéltárakban megszervezett könyvtárak végezték a helyi lapok és a fontosabb helytörténeti irodalom összegyűjtését.

A 19. század végétől ez a folyamat felerősödött: az első szervezett helyismereti gyűjtemény a Fővárosi Könyvtár Budapest Gyűjteménye volt. Az 1952-es évben megalakult megyei könyvtárak feladataként szabta meg a könyvtári törvény a helyismereti dokumentumok gyűjtését.
Az 1960-as évektől kezdődően egyre tartalmasabb és színvonalasabb helyismereti tevékenység folyt a közművelődési könyvtárakban - a törvényi háttér folyamatos segítségével.
Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről kimondta, hogy a könyvtárak egyik alapfeladata a helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése.
A 2012. évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról pedig mindezt megerősítette.
A Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye mindezek mentén 1952 óta végzi tevékenységét. A könyvtár külön gyűjteménye, ahol a megyére, annak településeire, a megyében működő testületekre, a megyében élő nevesebb személyekre, létesítményekre, a megyében zajló rendezvényekre vonatkozó – nyilvánosságra hozott, sokszorozott, túlnyomórészt nyomtatott – dokumentumok teljességét őrzik.
Különleges értéke van a helyismereti tartalom miatt – a dokumentumok részben vagy egészben a helyről szólnak, helyi szerzők művei, valamint helyi kiadók által kiadott kiadványok. Speciális gyűjtemény, mivel a dokumentumok gyűjtése, megőrzése, archiválása helyben történik – csak helyben használhatóak az itt őrzött dokumentumok.
A gyűjtemény dokumentumaiban lévő helyismereti információk összegyűjtésével és feldolgozásával helyismereti információs adatbázis épül. A gyűjtemény teljességre törekvő információs tár, a helytörténeti kutatás forrásainak tára.

A helyismereti gyűjtemény tevékenysége:
A helyismereti gyűjtemény tevékenységét gyűjtőköri szabályzat alapján végzi, mely szabályozza a gyűjtés területi határait – a Bács-Kiskun megyére, ezen belül az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun, illetve Bács-Bodrog vármegye vonatkozóan – kronológiai határok nélkül; szabályozza a gyűjtött dokumentumok körét – könyv, folyóirat, aprónyomtatvány, közgyűlési jegyzőkönyv, kép- és hangdokumentum; szabályozza a gyűjtés tartalmi vonatkozásait: helyi személy, helyi testület, helyi objektum, helyi szerző; szabályozza a gyűjtött dokumentumok feltárását: a helyismereti gyűjtemény dokumentumainak feltárása során bibliográfiai tételek, helyismereti adatok, helyismereti hasznos (időszerű) információk rögzítése illetve létrehozása történik.
Mivel Katona József városunk nagy szülötte, ezért minden műalkotása és a róla írt összes monográfia, tanulmány megtalálható a helyismereti gyűjteményben. A róla szóló bibliográfia alapmű. Ugyanilyen teljességgel gyűjtjük a Petőfi-irodalmat is. Lényeges részét képezik az állománynak a helytörténeti monográfiák. A 119 Bács-Kiskun megyei település közül egyre többnek dolgozzák fel a történetét, néprajzát, iskolatörténetét, hagyományait. Ezen dokumentumok az egyre szélesedő helytörténeti kutatások gerincét alkotják. Feltétlenül meg kell említeni a gyűjtemény egyik sajátos kiadvány-típusát, az iskolai értesítőket, melyek az adott intézmény történetének feltárásánál jelentős forrásirodalmat képviselnek. Feladata még a helyi vonatkozású vagy helyi szerzőktől származó szakdolgozatok, diplomamunkák gyűjtése is. Az állománynak egyre jelentősebb részét alkotják az aprónyomtatványok, melyeknek rendszerezése mind típusok szerint, mind kronológiailag gyors visszakereshetőséget biztosít. Feltárásuk és digitalizálásuk is jó ütemben halad. Az időszaki kiadványok zömét egy-egy helyi település önkormányzata, vagy az adott helyen működő egyesület adja ki, de megtalálhatók a kereskedelmi lapok éppen úgy, mint egy-egy iskolai újságok.
A helyismereti gyűjtemény legfőképpen a helytörténeti kutatás igényeit igyekszik kielégíteni, de segítséget nyújt egy-egy iskolai vagy évfolyamdolgozat, illetve szakdolgozat megírásához, illetve honismereti versenyekhez is. A folyamatos sajtófigyelés lehetővé teszi, hogy a helyi vonatkozású cikkek mielőbb elérhetővé váljanak az adatbázisban. A gyűjtemény évente többször is helyszíne bizonyos tematikus kiállításoknak, amelyek főként helyi évfordulókhoz, aktualitásokhoz kötődnek. Ilyen a minden év novemberében megrendezett, Katona József születésnapjához fűződő kiállítás is. A tematika kiválasztásában segítséget nyújt az évről-évre elkészített évfordulónaptár, amely a kecskeméti személyek, illetve események kerek, félkerek évfordulóit tartalmazza. A kiállítások amellett, hogy gazdag ismeretanyagot közölnek a város múltjáról, több olyan olvasót is becsalogatnak, akik később állandó látogatói lehetnek a gyűjteménynek. Cél, hogy a város minél több polgára megtalálja a helyismereti gyűjteményben a neki legérdekesebb és legértékesebb dokumentumot, melyek gyakran muzeális értéket is képviselnek.
A gyűjtemény feltárása az OLIB rendszerben. Információt, adatokat szolgáltató adatbázisok
A helyismereti gyűjtemény dokumentumait az OLIB rendszerben tárja fel, így azok többféle szempont alapján visszakereshetőek. Nem csak a monográfiákra, hanem tanulmányokra is rá lehet keresni, mivel a tanulmánykötetek analitikus feltárása is biztosítva van, így például a Cumania, a Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében és a Bács-Kiskun megye múltjából című köteteké. Az analitikus tartalmi feltárás lehető teszi, hogy egy-egy témához bőséges irodalomkutatás álljon az érdeklődők rendelkezésére.
A gyűjtemény másik jelentős tájékoztatási eszköze a helyismereti adatbázis, amely helyi személyek, testületek, objektumok és földrajzi nevek adattára. A több tízezres tételből álló adatbázist újságcikkek, lexikonok, kézikönyvek elemzésével és feltárásával készült. Helyi személy mindenki, aki Kecskeméten, Bács-Kiskun megyében vagy Pest-Pilis-Solt-Kiskun, illetve Bács-Bodrog vármegyében született, életének, alkotói pályájának túlnyomó része ide kötődik, vagy jelentős alkotása itt található. A helyi testületeket alkotják a megye területén működő egyesületek, alapítványok, közigazgatási egységek, intézmények. Helyi földrajzi adatnak tekinthető a Bács-Kiskun megye területén található minden egyes település, településrész. Helyi objektumként szerepel az adatbázisban a megyénkben lévő összes műalkotás: emlékmű jellegű épületet, szobor, emléktábla, dombormű, emlékmű. A helyi adatbázis készítésénél folyamatos az információk frissítése. Az adatról készült szócikk végén megtalálható az adatforrás is, ahonnan az adott információ származik. Külön adattárat alkotnak a helyi kitüntetések, amely a helyi alapítású díjakat, emlékérmeket tartalmazza, hozzá kapcsolva a díjazott személyek adatait. A kitüntetésekről szóló információk forrása a közgyűlési jegyzőkönyvek és /vagy a helyi sajtó.
Helytörténeti információs értéke miatt különösen nagy szerepe van a helyismereti szempontú sajtófigyelés során épült sajtócikk-adatbázisnak, amely már 350.000 db tételt tartalmaz. A cikkleírások pontos forrásmegjelöléssel és tartalmi kiegészítővel adnak információt a cikkről. A folyóiratok a könyvtár raktárában vannak, így az eredeti cikk elérhető a kutatók, érdeklődők számára. A törekvés a teljes szövegű hozzáférés biztosítása, így egyre több cikk mellé annak teljes képe is hozzákapcsolva megtalálható az adatbázisban.

A gyűjtemény megismertetését segítő közösségi tevékenységek:
A helyismereti gyűjtemény célja, hogy minél több olvasóval, látogatóval ismertesse meg az állományt. Ezt célozzák a már fentebb említett tematikus kiállítások, amelyet sokszor azok az olvasók is megtekintenek, akik korábban nem jártak a gyűjteményben. A „közönségcsalogatók” közé sorolhatók az előadások és könyvbemutatók. Ezek lehetőséget teremtenek a személyes kapcsolatra, és magukban rejtik, hogy a résztvevők egyszer potenciális olvasóink lesznek. A közösségi tevékenységre lehetőséget biztosítanak az egyre népszerűbb irodalmi körök, mint például a havi rendszerességgel összegyűlő Sántha György Emlékkör, vagy a Mátyási József Kör. Az előadók egy-egy felkészülésnél használják a gyűjteményt, ismerkednek az állománnyal. Évről-évre visszatérő esemény a Katona József Napok, melyek Katona József születésnapja, november 11-e körül kerülnek megrendezésre. Ezek célja a helyismereti gyűjtemény népszerűsítése mellett a névadó kultuszának ápolása is.