Az 1960-as években a paraszti életforma átalakulásával vált sürgetően időszerűvé a népművészet újra felfedezése különösen Kodály Zoltán szülővárosában. Az 1967-ben Heltai Nándor és Dr. Kálmán Lajos bábáskodása mellett elindult Kecskeméti Népzenei Találkozók sorozata a magyar népi kultúra XX. századi reneszánszában központi szerepet játszott. Elősegítette annak a társadalmi (alkotói-befogadói) közegnek a kialakulását, amely népi kultúránk, népzenei anyanyelvünk autentikus gyökereit kívánta megismerni és megismertetni itthon és külföldön egyaránt. Kecskeméti Népzenei Találkozók rendszeres közreműködői a Kárpát-medence népművészetének gyöngyszemeit őrző népdalénekesek, hangszeresek, táncosok mellett mindazok a fiatal és idősebb alkotók, tudósok, pedagógusok, akik a magyar néphagyomány felfedezését, megőrzését fontosnak tartják. A Kecskeméti Népzenei Találkozók fontos előadói voltak: Nagy László, Csoóri Sándor, Buda Ferenc, Tornai József, Kányádi Sándor, Fodor András, Féja Géza, Barsi Ernő, Ág Tibor, Bánszky Pál, Birinyi József, Bodor Anikó, Bozai Attila, Olsvai Imre, Ittzés Mihály, Dévai János, Vavrinecz András, Halmos Béla, Sebő Ferenc, Forrai Katalin, Kallós Zoltán, Kobzos Kis Tamás, Kocsár Miklós, Dresch Mihály, Kóka Rozália, Zelnik József, Szokolay Sándor, Rajeczky Benjámin, Pesovár Ernő, Sárosi Bálint, Pribojszky Mátyás, Pávai István, Móser Zoltán, Lelkes Lajos, Szomjas- Schiffert György, Vargyas Lajos, Vakler Anna, Vitányi Iván, Muzsikás Együttes, Sebestyén Márta, stb. A hetvenes évektől kiteljesedő táncház mozgalom fiatal zenészei és táncosai is Kecskemétre a Népzenei Találkozókra jártak, járnak gyűjteni, tanulni a Kárpát-medencéből ide meghívott „adatközlőktől”. A Kecskeméti Népzenei Találkozót gazdagító, a tárgyalkotó népművészetet bemutató kiállítások révén a találkozó meghatározó szerepet játszott a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának országos mozgalmában, a Nomád Nemzedékben is. Az 1970-es évektől kezdődően számos kecskeméti vagy ide kötődő alkotó, művészettörténész (Buda Ferenc, Probstner János, Bánszky Pál, Nagy Mari, Vidák István, Nagy Kristóf, Rácz Rozál, Dugár János kapcsolódott be a mozgalomba, valamint a magyar népi játékkultúra megújításán fáradozó országos intézményként a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely is. A rendezvény kezdetek óta meglevő kisugárzó szerepét bizonyítja, hogy Magyar Naiv Művészek Múzeumának meglapítását a második népzenei találkozón 1969-ben kezdeményezte a gyűjtő Moldován Domokos. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából évtizedek óta a Kecskeméti kulturális Központ szervezi e nagy múltú rendezvényt. Az országos jelentőségű, nemzetközi résztvevői és szereplőgárdát felvonultató Kecskeméti Népzenei Találkozó 2 évente kerül megrendezésre a Hagyományok Házának szakmai támogatásával. A köztes években a Népzenei Napjai elnevezésű programsorozat a fesztivál és a népzene iránti érdeklődést fenntartásának rendezvénye. A Kecskeméti Népzenei Találkozó az ország egyetlen, az autentikus népzenével foglalkozó fesztiválja. A tradicionális népzenei hagyományok továbbra is meghatározó elemei a mára már emblematikussá vált rendezvénynek. Emellett a rendezvény hagyományaiból eredően összművészeti jellegű. Nemcsak a népművészet valamennyi ágának (énekes és hangszeres népzene, tárgyalkotó és díszítőművészet) bemutatására törekszünk, hanem a társművészeti ágak (irodalom, komolyzene, képzőművészet) egyidejű jelenlétére is. A fesztivál programja nem korlátozódik egyetlen helyszínre. A Kulturális Központ mellett a város számos oktatási intézménye (óvodák, általános- és középiskolák, főiskolák, Kodály Intézet), a város főtere és a Deák tér, a muzeális intézmények, és jó néhány a járásunkba tartozó település is helyszínt ad a különböző programoknak, népzenei matinéknak, gálaműsoroknak, versenyeknek (prímásverseny, népzene tanítási verseny), tanácskozásoknak, táncházaknak, mesterkurzusoknak, játszóházaknak, kiállításoknak, népművészeti vásároknak. A Népzenei Találkozó programkínálatával igyekszik minél szélesebb rétegeket elérni, de kiemelt figyelmet fordít a fiatalokra. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a gyermek és ifjúsági korosztály találkozása a népi kultúrával maradandó élményeket adjon ezáltal mélyítve el a magyarságtudatot és az egyetemes kultúra iránti tiszteletet. A fesztivál hozzájárul az európai és a nemzetközi kulturális együttműködéshez, hiszen a programokra (Hagyományőrző Gála, tudományos tanácskozás, népzenei matinék, idős mesterekkel folytatott beszélgetések) nemcsak Magyarország területéről, hanem az egész Kárpát-medencéből is érkeznek előadók, hogy a magyar népzene mellett más népek, etnikumok zenéjét is megismerhesse az érdeklődő közönség.