Katona József életműve
A nemzeti érték adatai
Érték megnevezése
Katona József életműve
Fellelhetőség helye
Kecskemét
Kategória
kulturális örökség
Értéktárba való felvétel dátuma
2014. december 8.
Információk forrása
Orosz László: Egy Katona-kutató töprengése Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés Katona József Emlékház Kecskemét Katona József művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban Katona József a PORT.hu-n Székely György (szerk.): Magyar Szinháztörténet, I. k., kezdetektől 1873-ig. Buda+Pest, 1990, BP., Akadémiai Kiadó Kecskemét híres szülöttei
A nemzeti érték leírása

Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Élete

Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte.

Az utolsó filozófiai évet (18091810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig.

1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actor”ként a pesti együtteshez szerződött. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása(1814). A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska c., 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), mikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (melynek első változatát 1815-ben írta, a darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán). A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, például a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László c. szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította. 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozza a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezi az előadást.

1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi esküt. 1820november 3-án már Kecskeméten lakott, megválasztották alügyésznek. Még ebben az évben megírja híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények: az állandó kőszínház, a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése. Az értekezés először a Tudományos Gyűjtemény, 1821-ben megjelent IV. kötetében volt olvasható. 1826november 23-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább. Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács számára.

1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.


Drámafordításai, átdolgozott művek

  • KotzebueA szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
  • Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
  • Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
  • Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
  • Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
  • (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
  • (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
  • Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
  • Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
  • Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
  • Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816

Eredeti művei

  • A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
  • Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
  • Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
  • Ziska, a táboriták vezére, 1813
  • Jeruzsálem pusztulása, 1814
  • A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
  • Bánk bán, 1815; végleges változat 1819
  • Mi az oka, hogy Magyar Országban a' játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (tanulmány). Tudományos Gyűjtemény, 1821. április

Bánk bán feldolgozások

A 19-20. század fordulóján a kor világhírű olasz és német társulatai hozták el Budapestre saját Bánk bán változatukat, Katona József eredeti drámáját, saját fordításukban. Korabeli kritikusok szerint jobb előadásokban, mint valaha is játszották a magyarok.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
Az ország számos településén viseli nevét utca, található köztéri szobra. Szülővárosa színháza mellett a világhírű budapesti társulat is a drámaíró nevét viseli.