A Kecskeméti Táncegyüttes a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. fenntartásában 1976 óta működik. A Táncegyüttes több évtizedes hagyományőrző tevékenysége révén csaknem 3000 fiatal ismerhette meg népművészetünk értékeit és a Kárpát-medence népzenei és néptánc kincsét.

A táncegyüttes sok száz fellépéssel és bemutatóval öregbítette Kecskemét hírnevét, ápolta a hírős város hagyományait, ill. okozott örömet lakóinak és nagyoknak egyaránt.

A táncegyüttes a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű népeinek táncait állítja színpadra ezen belül a kecskeméti és a Bács-Kiskun megyei néptánc hagyományok felkutatása és megőrzése, visszatanítása terén kiemelkedő művészeti tevékenységet folytat. A táncegyüttes állandó szereplője Kecskemét és tágabb környezete társadalmi, gazdasági, kulturális ünnepeinek, többek között a Kecskeméti Tavaszi Fesztiválnak, a Hírős Hét Fesztiválnak, a Kecskeméti Népzenei Találkozónak és a  Kodály Művészeti Fesztiválnak.

Az együttesnél dolgozó néptánc szakemberek és fiatal táncosok részt vesznek az országos és megyei felnőtt, gyermek-ifjúsági néptánc találkozók, továbbképzések szervezésében is.

A táncegyüttes házigazdája a Kulturális Központ táncházi programjainak is.

Rendszeresen bemutatkoznak hazai és külföldi néptánc fesztiválokon, táncház találkozókon, versenyeken. A magyar kultúra külföldi nagyköveteként rendszeresen meghívást kap a Nemzetközi Folklórszövetségtől (CIOFF) külföldi fesztiválokon való szereplésre ahonnan rendszerint kimagasló sikerekkel tér haza.

Folyamatosan gondoskodnak az utánpótlásról, egyben arról is, hogy a kecskeméti, és Kecskemét környéki fiatalok néptánc tanulásának otthonává, műhelyévé váljanak. Izsákról, Fülöpszállásról, Tiszakécskéről, Kiskunfélegyházáról és még számos településről büszkélkedhetnek tagokkal.

Jelenleg 9 csoportban folyik a helyi, kiskunsági tánc- és népi kultúra ápolását előtérbe helyező nonformális képzés közel 250 taggal.

A táncegyüttest megalapító legidősebb (40-60 éves) táncosokból álló Parázs tánccsoport jó példája az egész életen át tartó tanulásnak, a korábban megszerzett kompetenciák elmélyítésének, újraértelmezésének.

A táncegyüttes gerincét alkotó csoport és az ifjúsági utánpótláscsoport a 16-25 éves fiataloknak nyújt lehetőséget a néptáncon keresztül a kreatív művészi kultúra megismerésére és az önkifejezésére.

A legfiatalabbaknál (4-16 évesek), a néptánc próbákon integráltan megjelenő népi játékkal, népszokásokkal érjük el, hogy "anyanyelvi szintű" alapkészséggel váljon gazdag népi kultúránk, és mindezt örömforrásként, a teljes emberi élet részeként éljék meg.

Művészeti vezetők: Lukács László és Lukácsné Haránt Eszter, mindketten a Népművészet Ifjú Mesterei

Művészeti asszisztensek: Böde István és Harkai Csilla

Külföldi szereplések, fellépések: Ausztria, Bulgária, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Oroszország, Románia, Svájc, Szerbia, Szíria, Szlovákia, Szlovénia, Törökország

Díjak, minősítések:

- Szocialista kultúráért kitüntetés

- Fesztivál nívódíj 2009.

- Háromszoros megyei arany minősítés - "Nagybetyárok" csoport 2010., 2011., 2013.

- "Kecskeméti Közművelődéséért" díj 2001.

- A 2006-os 30 éves ünnepi gálaműsorukon munkájuk elismeréseként miniszteri dicséretben részesítette őket az Oktatási és Kulturális miniszter

- a szakmai minősítést adó Néptáncosok Országos Bemutató Színpada rendezvénysorozaton a Kecskeméti Táncegyüttes öt alkalommal "Kiválóan Minősített Együttes" címet kapott (1998, 2002, 2006, 2008, 2010)

- 2010-ben megkapták Kecskemét város legrangosabb művészeti díját, a Kodály Zoltán-díjat

- 2012-ben a Magyar Népművészet és Közművelődés kategóriában elnyerték a Bács-Kiskun Megyei Príma-díjat.

Egyéni díjak:

- "Kisbokrétás, és Ezüstpitykés Táncos" cím: Vincze Levente

- "Arany minősítés" Böde István 2001, 2003.

-  VI. Martin György Országos Néptánc Fesztiválon alkotói nívódíj Lukács Lászlónak, Lukácsné Haránt Eszternek. 2013.

- Szabadkai 0-24 Nemzetközi Koreográfus Verseny III. helyezett Böde István és Adler Írisz 2010.

- "Kisbokrétás táncos" cím: Takács István 2011.

- "Pántlikás táncos" cím: Meskó Kata 2011.

- IV. Országos Néptáncversenyen szóló kategóriában Kalmár József országos első helyezett lett, "Bokrétás táncos" címet kapott, Meskó Kata különdíjat kapott 2012.

- I. Tóth Ferenc Országos Koreográfiai Versenyen Lukács László és Lukácsné Haránt Eszter "Ezüst Minősítést" kapott 2013.

- VIII. Országos Ifjúsági Szólótáncversenyen Egerben Kalmár József, Takács István "Ezüstpitykés" táncos címet, Márkli Zsuzsanna "Gyöngygalléros" táncos címet kapott 2014.

Repertoár:

Az együttesnek öt egész estés táncszínház műsora van. (50-70 perces)

Kecskeméti Zöldvásáron

A műsor a "hírös" mezőváros nagy tavaszi vásárainak forgatagát eleveníti fel Kecskemét környéki és kiskunsági tánc-, és egyéb források feldolgozása alapján.

Visszatekintés (tisztelet Kodály Zoltánnak)

A táncegyüttes emlékműsora a klasszikus zene és a népzene rondó formában megjelenített találkozására épül, párhuzamot vonva e két zenei irányzat, valamint a néptánc és a feldolgozott, tematikus tánc között.

A műsorban időbeli, technikai korlátok miatt a teljesség igénye nélkül hangoznak el a részletek Kodály Zoltán Galántai táncosok, Magyar rondó, Háry János, Kállai kettős című műveiből, ill. Bartók Bélával való barátságára utalva Bartók 33 hegedűduója, valamint részletek láthatók Rábai Miklós Kállai kettős című koreográfiájából.

Kétvízköze

"A Duna-Tisza köze név a tudomány által kreált jellegzetes mű tájnév. A nép, a magyar tájnévadási hagyományok szellemében, a kisebb folyót előre véve, inkább a Tisza-Duna köze kifejezéssel, évszázadokkal ezelőtt pedig a Kétvízköze névvel illette a két nagy folyó között húzódó változatos felszínű, alföldi jellegű tájat." A Kecskemét Táncegyüttes műsora a sokszínű Kétvízköze és Bács-Kiskun megye néptánc kincsét az országban elsőként foglalja össze. A táncos panorámában a bácskai rónaságon, a kalocsai Sárközben és a Kiskunságban élt elődeink élete, kultúrája, valamint a XXI. századi embere számára is példát adó értékrendszere elevenedik meg.

Bolond volnék ha búsulnék

A műsor a "parázsosok" sorsán át mutatja be a kezdeti csetlő-botló próbálkozásoktól kezdve, az erdélyi gyűjtő utakon át, a jó hangulatú táncpróbákig és fellépésekig azt a népművészet és a néptánc iránt érzett elkötelezett szeretetet, amely példaadó lehet minden nemzedék számára.

Erdélyi Antalogia

A Táncegyüttes válogatás Erdély páratlanul gazdag népművészetéből, amely az együttes kitartó, következetes gyűjtéseinek eredményeként a táncszínház eszközeivel hittel hirdeti, hogy hagyományos közösségeink felhalmozott javai új közösségekben újraélve, és újra felfedezve menthetőek át a ma embere számára is.