Katona Zsigmond életműve

Katona Zsigmond a Szatmár vármegyei Vámfalu (Vama, RO) községben született 1828. május 1-jén. Tanulmányait a nagybányai (Máramaros vármegye, Baia Mare, RO) és a máramarosszigeti (Máramaros vármegye, Sighetu Marmaţiei, RO) líceumban végezte. Ifjú Brémer János nagybányai gyógyszerész unszolására a gyógyszerészi pályát választotta. Gyógyszerészgyakornoki éveit Nagybányán töltötte, gyógyszerészsegédként 1847-ben Debrecenben vállalt állást.

Az 1848–1849. évi szabadságharcban honvédként vett részt az arad–bánáti táborozásban, ahol román nyelvtudása révén fontos megbízásokat teljesített.

Gyógyszerészmesteri oklevelét 1850-ben a pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerezte. 1850–1854 között Bészler Lajos debreceni gyógyszertárában dolgozott. 1853-ban Borosjenőn (Arad vármegye, Ineu, RO) megvásárolta Állványi Károly gyógyszertárát. 1854-ben feleségül vette Galambosi Kiss Máriát.

A Katona-család 1854–1867 között Borosjenőn élt. Katona Zsigmond itt minden szabadidejét a gyógynövények termelésére és tanulmányozására fordította. Botanikus kertet létesített, amelyet 1862-re sikerült úgy felfejlesztenie, hogy már nemcsak a saját gyógyszerészi szükségleteit fedezte, de eladásra is jutott belőle. Kezdeményezése olyan sikeresnek bizonyult, hogy megrendeléseket kapott Bécsből, Drezdából, Stuttgartból, Berlinből és Hamburgból. Kollégái figyelmét erre az akkori gyógyszerészeti szaklapok útján hívta fel. Útmutatást, tanácsot adott és termelésre buzdította őket.

A Gyógyszerészeti Hetilap közölte értékes szakcikkeit. Anyagi erejéből fiókgyógyszertár létesítésére is futotta Csermő (Arad vármegye, Cermei, RO) községben. Katona Zsigmond érdeklődést tanúsított az epreskertek, faiskolák létesítése iránt is. Ez a fajta tevékenysége összefüggött a selyemhernyó-tenyésztéssel. Tevékenysége annyira közhasznú volt, hogy a kormányzat megbízta a borosjenői járási epreskertek egységes irányításával és ellenőrzésével.

Katona Zsigmond 1867-ben eladta a borosjenői „Megváltóhoz” címzett gyógyszertárát a csermői fiókkal együtt, hasonlóképpen az ingatlanait is.

Gyermekei iskoláztatása miatt szeretett volna egy nagyobb városba költözni, ezért 1867 májusában megvásárolta Handtel Károlytól a „Szentlélekhez” címzett kecskeméti gyógyszertárat, és családjával együtt Kecskemétre költözött.

Gyógyszertára a város közepén, az úgynevezett „Gyenes-négyszög” épületben volt, amely a mai Kossuth szobor helyén állt. Nagy súlyt helyezett gyógyszertára jó hírnevére, és országos vonatkozásban is szívesen foglalkozott gyógyszerészeti kérdésekkel. Itteni gyógyszerészi munkálkodásának eredményeként született meg az ún. „Cascara sagrada” (Szent kéreg) nevű gyógyszerkészítménye, amelyről 1885-ben füzetet adott ki, és gyógyszerészeti körökben ismertetett. Új gyógyszerkészítményének az alapanyaga egy Észak-Amerikában élő fa kérgének a kivonata volt. A „szent kéreg”-ből háromfajta készítményt állított elő. Az első a tömény formában készített Szent kéreg kivonat volt, amely az émelygést, erőltetést, hascsikarást, az albelek működését megkönnyítő gyógyszerként ajánlott a betegeknek. A gyógyszer második, hígított változatát a Szent kéreg festvényt, gyomorerősítő készítménynek szánta. A gyógyszer harmadik változata, a szintén hígított Szent kéreg elixír volt, amelyet az emésztési zavarral összefüggő bajok ellen vélt hatásos készítménynek.

Katona Zsigmond ezt az új gyógyszerét az 1885. évi Budapesti Általános Országos Kiállítás Egészségügyi Csoportjában mutatta be. Készítményét orvosi és gyógyszerészi körökben is nagy elismeréssel fogadták. Gyógyszerének ismertetését a Gyógyszerészeti Közlöny 1885. évi évfolyama több folytatásos cikkben közölte, és a III. Magyar Gyógyszerkönyv felvette hivatalos készítményei közé.

A Budapesti Általános Országos Kiállításon a Katona Zsigmond által kiállított tárgyakra vonatkozólag az „Egyetértés” című országos lap 1885. július 15-i száma elismerőleg emlékezett meg, és a következőket írta: „Katona Zsigmond ama kevés gyógyszerészek egyike, aki ma, midőn a gyáripar minden anyagot készen szolgáltat a gyógyszerésznek, nem kímél fáradtságot, költséget, mert hiszen a kis mennyiségben előállítás talán háromannyiba kerül, mint a gyári, hogy saját tökéletes készítményei által magának, de a nagy fogyasztó közönségnek is megnyugvást nyújtson ama készítmények megbízhatósága iránt.

A legteljesebb elismerést érdemli laboratóriumában készült szép kivonataiért; a Gyógyszerészeti Lapok »Országos kiállítás« című rovatában szintén a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a jeles gyógyszerész kiállításáról, kiemelvén, hogy Katona Zsigmond china-borai a francia china-borokat tartalom, valamint tisztaság tekintetében még felül is múlják.

A város közepén álló gyógyszertárából Katona 1895. augusztus 1-jén kiköltözni kényszerült, mert ekkorra elkészült az új kecskeméti városháza. Gyógyszertára a városházának a Szentháromság szobor felőli, déli sarkára költözött.

Katona évtizedeken át igyekezett felhívni a gyógyszerész szakma figyelmét azokra a lehetőségekre, amelyek a nehéz gazdasági viszonyok között is fokozhatnák a gyógyszerészek jövedelmét. Ezek közé sorolta a szikvizek és mesterséges ásványvizek gyártását, a kertgazdaságot, a méhészetet, a napraforgónak és a máknak a termesztését. Utóbbira morfin tartalma miatt hívta fel kollégái figyelmét.

Gyógyszerészi munkássága mellett fáradhatatlanul munkálkodott a gyógynövénygyűjtés népszerűsítésén.

Katona Zsigmond 1869–1875 között a Kecskeméti Iparegyesület elnökeként tevékenykedett. Ebben a tisztségében szervezte meg Kecskeméten 1872-ben az Országos Iparműtárlatot. Az iparmű-kiállításon 56 város és község képviseltette magát 537 kiállítóval. A kiállításról „Az 1872-ik évben Kecskeméten rendezett Országos Iparműtárlat emlékkönyve” címmel könyvet szerkesztett, amelyet a Kecskeméti Iparegyesület adott ki.

Katona Zsigmond élete során számos szőlő- és gyümölcskiállítást rendezett, nagy sikerrel. Közülük az egyik legjelentősebb az 1873. évi bécsi világkiállítás volt. Ezen az ő szervezőmunkájának eredményeként több kecskeméti kiállító is részt vett.

Az 1885. évi budapesti országos kiállításon Katona Zsigmond kitűnő és exportálható hideg oltóviaszáért nagyérmet nyert. Az általa összeállított kecskeméti gyümölcs-mintagyűjteményt a bíráló bizottság első helyre rangsorolta, és a gyümölcsészeti osztály által kitűzött 500 frankos első díjat is Katona Zsigmondnak ítélte oda, mégpedig a kiállításon való részvétel sikeres megszervezéséért.

Katona Zsigmond a Kecskemét-vidéki Gazdasági Egyletben 1882-ben indítványozta, hogy a helyi gyümölcstermelés hanyatló állapotát a kertészeti szakosztály vizsgálja meg. Az egylet választmányi ülése egyetértett a javaslattal, és elrendelte annak gyakorlati megvalósítását.

A gyümölcsök osztályozásának munkáját Katona Zsigmond 1885-ben fejezte be. A Kecskemét-vidéki Gazdasági Egyesület kertészeti szakosztályának négy évi megfigyelései alapján, szakosztályi elnökként, összesen 527 fajta gyümölcsöt, almát, körtét, szilvát írt le a munkájában. Munkája a Kecskemét környékén termesztett gyümölcsfajták rendszerező leírása volt, amelyet 500 példányban kinyomtattatott, és szétosztott az egyesületi tagok között.

Az 1870-es években európai tanulmányutat tett. Beutazta Dél-Németországot, Franciaországot, Olaszországot, ahol tanulmányozta a kertészeti irodalmat és a gyakorlati működést. Az itt szerzett ismeretek és tapasztalat felhasználásával 1887-ben a Talfái dűlőben 13 hold homokos területet vásárolt Darányi Ferenc ügyvédtől. A megvásárolt terület minőségi szőlőfajtákkal történő beültetése 1889-ben kezdődött. Termesztett fajtáit a legjobb szőlőtermelők árjegyzékeiből rendelte meg. Egy ilyen szőlővessző-rendelés során alakult ki először ismerettség, majd a későbbiekben barátság Katona Zsigmond és Mathiász János között. Mathiász a hegyvidéki szőlőket pusztító filoxéra miatt figyelt fel az alföldi szőlőtelepítésekre, ahol az ottani szőlőfajtáknak a homokos talaj miatt ez a betegség már nem tudott ártani. 1890-ben Katona Zsigmond szomszédságában több mint 30 hold üres telket vásárolt, amelyet a későbbiekben különféle szőlőfajtákkal ültetett be.

Katona célja nem a szőlőnemesítés volt, mint Mathiászé, hanem a régi csemege- és borszőlőfajták helyett a jobb minőségű, értékesebb csemegeszőlők elterjesztése. Szőlőültetvényén törekedett az új fajták célszerű elrendezésére, a nagyobb jövedelmezőség érdekében a fajták helyes megválasztására.

A szőlőtelepítés befejezése után Katona az általa ültetett és kipróbált szőlőfajták elterjesztésére törekedett az országban.

Éber figyelemmel kísérte nyomon a nemzetközi szőlészet haladását, fejlődését is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európában használt több mint 9000 szőlőnév használata indokolatlan, mert azoknak száma a valóságban az ezret sem éri el.

1891-ben írt „Néhány szőlőfaj rövid ismertetése” című munkájában az állami Miklóstelep 30 bor- és csemegeszőlő-fajtáját ismertette.

Katona szőlőtelepe az évek során egyre nagyobb forgalmat bonyolított le. 1894-ben és 1900-ban név- és árjegyzéket adott ki. Az előbbi 161, az utóbbi árjegyzék 228, többségében csemegeszőlő-fajta ismertetését tartalmazta. Az 1900. évi árjegyzék a csemegeszőlő-szállítás mellett már a kajszi- és az őszibarack-szállítás feltételeit is közölte. Név- és árjegyzékei országosan is közismertekké, keresettekké váltak.

A kecskemét–ceglédi vasútvonal mellett létesült szőlőtelepe fejlődését megkönnyítette a jó vasúti összeköttetés. A szőlőtelepítés sok embert vonzott Katona telepére, akik az állandó munka reményében telepedtek itt le. Számuk népes családjaik révén az évek során annyira megnőtt, hogy a város 1897 szeptemberében községi elemi iskolát állított fel, és kezdett el működtetni a telepesek gyermekeinek. A telepet a későbbiekben Katona Zsigmondról Katonatelepnek nevezték el.

Katona Zsigmond kezdeményezésére és elnöklete alatt alakították meg a kecskeméti gyümölcstermesztés hívei 1897-ben az „Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelők Szövetkezetét” a Külső-Ballószögben, ahol 325 hold homokterületet szereztek meg a várostól. A telepítés Katona személyes vezetése és felügyelete alatt folyt. Faiskolát hozott létre, és oltványokkal látta el a környékbeli szőlő- és gyümölcstermesztőket. A szövetkezet elnöki tisztét 1900 elejéig töltötte be.

Katona Zsigmondot 1899. július 4-én nagy megtiszteltetés érte. I. Ferenc József császár és király a Ferenc József-rend lovagjává nevezte ki. A lovagkereszttel járó magas kitüntetést a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül kapta.

Kecskemét nevét Katona Zsigmond azáltal tette ismertté az Egyesült Államokban, hogy 1894-ben gyümölcsfaoltóágakat küldött a kormányának. Az Egyesült Államok Földművelési Minisztériuma Gyümölcsészeti Szakosztályának vezetője úgy viszonozta a szívességet, hogy 40 alma-, 10 körte-, 10 szilva- és 7 cseresznyefaj egyedeiből küldött oltógallyat. Ezt a kiváló fajtájú gyümölcsfaág-gyűjteményt Katona Zsigmond a városi Műkertnek ajándékozta.

Fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelése a legtávolabbi országokban is híres lett.

Katona Zsigmond közismertségének és megbízhatóságának köszönhetően számos helyi közéleti tisztséget is betöltött. Kecskeméten hunyt el 1902. március 18-án.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2002-ben Katona Zsigmond díjat alapított. A díjat először 2012-ben osztották ki. Az első díjazott Kovács László a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa nyugalmazott titkára lett.

Posztumus díjban a Kunsági Borvidék volt elnökét, Katona Istvánt részesítették.

Kemény János levéltáros

Információk forrása: 
BENDE László – A kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés fejlődéstörténete. A Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesülete által pályadíjjal jutalmazott mű. Kecskemét. 1929. KATONA Zsigmond – Cascara sagrada – Szent kéreg – Rhamnus Purschiana és készítményeinek rövid ismertetése. A Budapesti Általános Országos Kiállításon utólag bemutatja: Katona Zsigmond kecskeméti gyógyszerész. – XXVIII-ik csoport. Egészségügy. – Kecskeméten, nyomatott Sziládi László könyvnyomdájában. 1885. 3–10. o. – Kecskemét és vidékén termelt gyümölcsök osztályozott jegyzéke. I. Alma, körte, szilva. Az almák és körték Lucas rendszere, a szilvák színük szerint osztályozva. Kecskemét, 1885. Kiadja a Kecskemét-vidéki Gazdasági Egylet. KATONA Zsigmond id. – Néhány szőlőfaj rövid ismertetése. Mutatványul a Kecskeméten talált összes szőlőfajokról írott jegyzékeimből. In: Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1893. Szerkeszti: Nagy Imre. Kecskemét, 1901. [1894], IV. évfolyam 177–188. o. LÓRÁND Nándor – Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről. In: Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei Cumania III Historia. Szerkesztő: Horváth Attila. Kecskemét, 1975. 145–181. o. – Adatok a kecskeméti 12/11. számú volt „Szentlélek” gyógyszertár történetéhez. In: Bács-Kiskun megye múltjából I. Szerkeszti: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1975. 169–185. o. PÉTERNÉ FEHÉR Mária–SZABÓ Tamás–SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona – Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992. SZABÓ Kálmán – Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934. VÁRY István dr. – Katona Zsigmond élete és munkássága. Szerkesztette: Horváth Attila. Kecskemét, 1966. ZALAI Károly Prof. Dr. – A magyar gyógyszerészet nagyjai 1612–1945. Budapest, 2001.
Kemény János főlevéltáros
Katona Zsigmond életműve