Városháza

Épült 1892-96 között historizáló-szecessziós stílusban

Szabadon álló, keretes beépítésű, egy nagyobb központi és két szélső, kisebb udvart körülfogó, a Kossuth téri szárnyon kétemeletes, a többi szárnyon egyemeletes, nyeregtetős épületegyüttes. A Kossuth téri szárnyon kocsialáhajtót magában foglaló, egy tengely kiülésű oromfallal lezárt középrizalit, az oldalhomlokzatokon kis kiülésű

középrizalitok, a sarkokon sarokrizalitok vagy emeleti zárterkélyek. A rizalitokat sisak jellegű tetőépítmények zárják le. Falfelületei téglaburkolatosak, kő nyíláskeretelésekkel. Főhomlokzatán emléktáblák. Héjazata, párkány- és homlokzati díszei, történelmi alakok szobrai és domborművei, címerek Zsolnay-féle mázas kerámiából. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű épületszárnyak, az alagsorban dongaboltozatos helyiségek, a földszinti és emeleti terek jellemzően síkmennyezetesek. Kapualja bordás keresztboltozatos, benne építési emléktábla: 1893–1894. Kupolás díszterme két szintet fog át.

Kecskemét városa 1890-ben írt ki pályázatot új városháza tervezésére. Az első díjat nyert pályamű 1893–1895 között épült fel (építészek: Pártos Gyula és Lechner Ödön, kivitelezők: Jirászek Nándor, Krausz Lipót, Lichner Dávid és Fia. Mesterek: falképek:Székely Bertalan; díszítőfestés: Götz Adolf; festett üvegablakok: Kratzmann Ede; bútorok: Rainer Károly; díszcsillár terv: Várdai Szilárd, kivitel: Árkay Sándor). 2000–2001-ben helyreállítva.

Kecskemét impozáns, meghatározó jelentőségű épülete. A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.

Képek: 
Indoklás: 
Kecskemét impozáns, meghatározó jelentőségű épülete. A Magyarország Műemlékjegyzékében szereplő épület.
Információk forrása: 
Magyarország Műemlékjegyzéke Bács-Kiskun megye
Kovács Ferenc
6000 Kecskemét