kulturális örökség

Bodócs Ferenc késes mester alkotói munkássága

Kecskeméten született 1938. október 29-én. A szakmámat 1960-ban kezdte el tanulni a szüleinél, majd 1972-ben letette a mestervizsgát. Mesterműve egy szalonnázó bicska volt, amely azóta valamelyik vizsgabiztos otthonát gazdagítja. Szülei halála után az 1975-ös évtől kezdve egyedül folytattam a késes-köszörűs mesterséget. A műhely és az üzlet 1962-óta található a Mikes u. 6. szám alatt. Kevesen tudják, hogy a Petőfi-házban is Bodócs-késsel vágtak, de a Kecskeméti Konzervgyárban használt hagymázó kések is tőlük származtak.

Czakó Lajos fafaragó mester alkotói munkássága

1971-ben született, tehetsége és művészi hajlama 35 évig rejtve volt előtte. Az utóbbi évek során olyan ajtók nyittattak meg előtte, amelyek egyre mélyebben a faragás művészetének iskolájába vezették. Első munkája a Noé bárkája, tűzifa-hasogatás közben készült el, azóta a fafaragás több stílusának elkészítésében volt része. Tagja a Duna–Tisza közi Népművészeti Egyesületnek. Alkotásai több kiállításon is szerepeltek és oklevéllel is díjazták őket, ugyanakkor országos zsűriztetéseken magas eredményeket ért el. Több városban bemutatókat és gyerekfoglalkozásokat tartott.

Gáspár Péter faszobrász alkotói munkássága

Kecskeméttől 10 km-re, a Nyíri erdő közvetlen szomszédságában lakik. A természet és annak közelsége mindig meghatározó volt számára. A fával, mint anyaggal való ismerkedést gyermekkorában kezdte el nagyapja révén, aki bognármester volt. 30 éve alakítja és formálja a fát. Számára ez a tevékenység nem csak kenyérkereső foglalatosságot jelent. Elhivatott a szép és igényes dolgok iránt, az alkotás örömöt, kikapcsolódást, feltöltődést jelent számára. A szakma mesterfogásait a pesti Faszobrász Szövetkezetnél sajátította el.

Lovász Ibolya csuhéfigura, csuhédísz készítő alkotói munkássága

Erdélyben Kalotaszentkirályon született. A hímzést gyermekkorában, Édesanyjától tanulta. Első munkái keresztszemesek voltak. 1990-től él Kecskeméten családjával, ahol rögtön felkereste a Kecskeméti díszítőművészeti szakkört. Ott fejlesztette és bővítette szakmai tudását. Jelenleg kalotaszegi írásost és vagdalásost készít. Ezeket a motívumokat tábor keretei között átadja azoknak a hímző asszonyoknak, akik szintén a népi hímzés megőrzésén fáradoznak. A 90-es évektől csuhébaba és más csuhéfigurák készítésével foglalkozik, melyeket a hímzett textíliákon kívül rendszeresen zsűriztet.

Nagy Mária és Vidák István textil és nemezművészek alkotói munkássága

1970- től faluról falura járva gyűjtötték össze azt a tudást, emberséget, ami ma is legfőbb támaszuk. Alkotó éveik első szakaszában az egész magyar nyelvterületet bejárva, kutatták a kosárkötés különböző ágait. Ezután érdeklődésük a magyar nép egy másik ősmestersége, a nemezkészítés felé fordult. Kutató, alkotó és oktató tevékenységük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világban a nemezkészítés ma már mindenütt ismert. A nyolcvanas évek elejétől Kecskeméten élnek.

Németh Zoltán ötvösmester alkotói munkássága

A Németh Ékszer üzletet 1992-ben alapította. A vállalkozás fő profilja a manufaktúra, melyben saját tervezésű és kivitelezésű ékszerek tervezését és készítését végzik. Az üzletben hazai és külföldi arany és ezüst ékszereket árusítanak, javítanak. Különleges hangsúlyt fektetnek a karika- és kísérőgyűrűkre. Kínálatukban több száz szerepel, a klasszikus, tradicionális fazonoktól a modern változatig egyaránt. A megrendelőik egyéni ízlésének megfelelően alakítják ki a végleges formát. Az üzlet és a műhely Kecskeméten a város szívében az Arany János utca 3. szám alatt található.

Ifj. Polyák Imre késes mester alkotói munkássága

1957-ben született Kecskeméten. Anyai nagyapja kovács, édesapja id. Polyák Imre pedig népi iparművész, népművészet mestere, aranykoszorús késes mester volt. 1975-ben Szegeden, a Déry Miksa Gépipari Technikumban érettségizett. 1977-ben Budapesten megszerezte a Késes szakmunkás bizonyítványt, aminek a képzését sajnos 1979-ben be is szüntették. Már kisgyermek korában eldőlt, hogy a késes szakmát folytatja, mivel már ekkor elkészítette első bicskáját. Édesapja műhelyében sokat segített, az évek során a műhelyt is együtt fejlesztették folyamatosan. Készít kiskéseket, nagykéseket, bicskákat.

Szilágyi Zoltán dorombkészítő alkotói munkássága

1964 óta él Kecskeméten, alkotó élete a fiatal éveiben az irodalomhoz kapcsolódott, de hamarosan a dorombkészítés mellett kötelezte el magát. A mesterségbeli tudást nem az őseitől kapta, hanem saját maga elevenítettem fel ismét e kismesterséget. A tradíciókat sikerrel tudta ötvözni a mai változatos zenei igényeket kielégítő hangzásvilággal. A dorombkészítés iránti odaadásának és kiemelkedő szakmai tudásának köszönhetően kézi munkával készített mesterhangszerei mára már világszerte elismertek. Megrendelői neves zenészek és intézmények, s dorombjai több kontinens hangszerboltjaiban kaphatók.

Takács István fazekas alkotói munkássága

A fazekasmesterség fortélyait Hódmezővásárhelyen, Száva Nagy Mátyás fazekas mester keze alatt sajátította el. 1986-ban szakmunkásvizsgát tett, 1988-tól önállóan dolgozik. Szemlélete szerint a Kárpát-medence kerámiaművessége igen gazdag és sokszínű, az egyetemes kultúrának azon része, amely meghatározó jelentőségű különböző nemzeti sajátosságok múltjának és jelenének megértésében.

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

Gyermekkorában azt mondogatta édesanyja: egy nő úgy szép, ha kézimunkázik. Elejében kényszernek tűnt, de hamar ráérzett a benne rejlő gyönyörűségre és maga is elkezdett mintákat rajzolni. A művészetek hét ágát műveli, de más is érdekli: tojásokat díszít 12 technikával, közel 300 fajtát, tyúk, kacsa, liba, emu és strucctojásra dolgozik. Készít olyan tojásokat, amelyek világviszonylatban is egyedülállók. A média „az ország nyuszija” és a „tojásdíszítés királynője”-ként emlegeti. Kazettás mennyezetet fest (olajjal). Értékálló, mert évszázadokig fenn marad.

Oldalak