kulturális örökség

Kalmárné Horóczi Margit festőművész életműve

KALMÁRNÉ HORÓCZI MARGIT 1933-ban Kisbéren született. A Szegedi Egyetem kémia, fizika szakán tanult. 1964 óta él Kecskeméten, ahol korábban rajzot tanított,majd a SZIM művészeti ösztöndíjasa volt. Első önálló kiállítását 1974-ben rendezte a kecskeméti Katona József Múzeumban. Mintegy negyven önálló kiállítása volt szerte az országban, rendszeres szereplője a megyei és országos tárlatoknak, ahol tizennégy alkalommal díjazták műveit. A 80-as évek elejétől az országos szakmai sajtó is felfigyelt kivételes érzékenységű festményeire. 1985.

Kecskeméti Népzenei Találkozó

Az 1960-as években a paraszti életforma átalakulásával vált sürgetően időszerűvé a népművészet újrafelfedezése különösen Kodály Zoltán szülővárosában. Az 1967-ben Heltai Nándor és Dr. Kálmán Lajos bábáskodása mellett elindult Kecskeméti Népzenei Találkozók sorozata a magyar népi kultúra XX. századi reneszánszában központi szerepet játszott. Elősegítette annak a társadalmi (alkotói-befogadói) közegnek a kialakulását, amely népi kultúránk, népzenei anyanyelvünk autentikus gyökereit kívánta megismerni és megismertetni itthon és külföldön egyaránt.

Dr. Varga Ferencné Kulika Ilona hímzőnő, népi iparművész alkotói munkássága

A békés megyei Endrőd községében született. A hímzés szeretetét édesanyjától örökölte. Polgári iskolában kezdte el tanulmányait, ahol a tanárnője segítségével megismerhette a népi hímzéseket. A polgári iskolában, megismerkedhetett a néprajzi tájegységekkel. A Kecskeméten 1952-ben megalakult kézimunka szakkörnek az alapító tagja és kisebb megszakításokkal már több mint 40 éve a vezetője.

Katona József bibliográfia adatbázis

A Lisztes László által készített Katona József bibliográfia 1992-ben, a író születésének [előző évi] 200. évfordulója alkalmából jelent meg nyomtatásban. Az anyaggyűjtés kiterjedt valamennyi Katona Józseftől származó alkotásokra a róla és a műveiről írt könyvre, könyvrészletre, tanulmányra, folyóirat- és újságcikkre, bármely műfajú szépirodalmi alkotásra a kezdetektől 1991 végéig. A munka során a legkülönbözőbb fajsúlyú és terjedelmű anyag halmozódott fel, amiből nem kívánt a szerkesztő válogatni, hiszen bármelyik részük elhagyása hiányérzetet kelthetett volna a kutatók körében.

Tintaló Társulás Munkássága

Társulást Sipos Katalin és Sisak Péter alapította 2005- ben, Kecskeméten. Egy évvel később csatlakozott hozzájuk Kolozsi Angéla, aki azóta állandó alkotótársuk. Céljuk az volt (mind a mai napig az), hogy a gyerekközönség számára színvonalas és szórakoztató előadásokat hozzanak létre. Az elmúlt hét év során négy interaktív játékot és öt színházi (elsősorban bábszínházi) előadást készítettek.

Mészáros Marianna grafikus munkássága

Mészáros Marianna grafikus, művészeti pedagógus született Kecskeméten 1963-ban.

 

ISKOLÁI

Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest          -rajz-környezetkultúra-textil szakos középiskolai tanár (1998.)

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged       -matematika-rajz szakos általános iskolai tanár (1985.)

Katona József Gimnázium, Kecskemét               -érettségi (1981.)

Tagságok

Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) 2011-től

Áipliné Faragó Mária szövőmester alkotói munkássága

Áipliné Faragó Mária szövőmester negyven évig dolgozott a kecskeméti Katona József Múzeumban osztályvezető restaurátorként. 1986-ban végezett a Magyar Képzőművészeti Főiskola Múzeum és Közgyűjteményi Tárgy-restaurátor Tagozatán Szilikát-, Fém- és Textil szakon. Ott érintette meg a néprajzi textilek közül az erdélyi festékes szövött anyag. Az utóbbi évtized lehetőséget adott arra, hogy készíthesse is őket: pl. faliszőnyeg,asztalterítő, ágyterítő és futószőnyeg. Rendszeresen részt vett országos kiállításokon, 2005-ben az Iparművészeti Múzeumban rendezett XIV.

Apró Tamás népi fafaragó alkotói munkássága

1974-ben született Kecskeméten. Középiskolai tanulmányait a Bolyai János Gimnáziumban végezte, ahol leginkább a rajz tantárgyat kedvelte. Érettségi után Budapesten a faszobrász szakmát tanulta ki, és ez egyszer s mindenkorra meghatározta további életútját. Jelenleg a fafaragásból él, amely egyszerre szabadidős tevékenység, illetve alkotói önkifejező módszer is. Évente rendszeresen részt vesz a Duna–Tisza közi Népművészeti Egyesület nagykőrösi alkotótáboraiban, valamint a Mesterségek Ünnepén a Budai várban.

Barcsik Sándorné szövő alkotói munkássága

Barcsik Sándorné Tercsi Ibolya, 1962. április 23-án születt Kecskeméten. A szövés alapjaival a Szórakaténusz Játékmúzeumban ismerkedett meg 1984-ben. A Magyar Művelődési Intézetnél szövő szakkörvezető, majd közművelődési szakember, népi játszóház vezető képesítést szerzett.A Népi Iparművész címet 2007-ben kapta meg. 1991 óta tagja a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesületnek, alakulása óta a Kiss Áron Magyar Játék Társaságnak, valamint a Játék Céhnek. 1988 óta tart szakköröket, kézműves bemutatókat, játszóházakat. Munkáival bemutatkozott külföldön is.

Oldalak